Sok a megtévesztő és jogsértő reklám

A reklámtevékenység tavalyi átfogó ellenőrzése során a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2039 reklámot vizsgált meg, ezek 13 százalékánál, 269 esetben állapítottak meg jogsértést. A hatóság egyaránt vizsgálta a közterületi, kirakati reklámhordozókat.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság továbbá az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban és az interneten megtalálható hirdetéseket, illetve a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámokat is megvizsgálta.

Az ellenőrzés 1880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, 14 százalékuk közölt jogsértő hirdetést.

Sok a megtévesztő hirdetés

Az NFH az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordított a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára.

A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra példaként említették a reklámtáblán hirdetett minden termékre kiterjedő akciót, ami az adott üzletben már nem a reklámban szereplő feltételekkel valósult meg, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcslé dobozán feltüntetett olyan reklámszöveget, mint a "100 százalék alma lé növényi kivonatú C vitaminnal dúsítva", amit a vállalkozás nem tudott igazolni.

Több esetben tapasztalták, hogy a cégek reklámjukban gyógyító hatást tulajdonítottak például védőszemüvegnek, mágnes-terápiának. A vállalkozások azonban nem tudtak olyan tudományosan megalapozott bizonyítékkal szolgálni, amely kétséget kizáróan igazolta volna állításaik valóságtartalmát - olvasható az NFH közleményében.

Amit a fogyasztó nem köteles vizsgálni

Egy, a közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere. Dr. Merics Lajos, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismertette az Origo Jog rovatában olvasóival az esetet és vonta le annak tanulságait.

Ebben a konkrét ügyben a GVH vizsgálata szerint a fogyasztó nem köteles vizsgálni azt, hogy a hozzá eljuttatott üzenet megfelel-e a valóságnak.

Nem várható el tőle, hogy a reklámok szavahihetőségét kétségbe vonja, vagy azzal számoljon, hogy a reklámban úgysem mondanak igazat, s nyomozni kezdjen a valós tények után. Mindezek alapján külön ki kell emelni a vállalkozások felelősségét arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó a reklámozott termékről pontos képet kaphasson.