Fehérgallér (4. rész): Korrupció? Hol?

2016.05.28. 08:15

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda a fehérgalléros bűnözés és a compliance rejtelmeiről az Origón indított cikksorozatban a szakértő áttekinti, hogy tipikusan milyen bűncselekményeket követnek el a fehérgalléros bűnözők. Dr. Bognár Alexandra a sorozat most olvasható negyedik részében az iroda napokban megjelent nemzetközi anti-korrupciós kiadványa kapcsán a korrupciót, és a magyarországi korrupciós bűncselekmények specifikációit is elemzi. Az első, a második és a harmadik rész is elolvasható.

Ha a korrupció szót halljuk, elsősorban a vesztegetés különböző alakzataira gondolhatunk, például a céges szinten jelentkező gazdasági vesztegetésre, a közigazgatási szerveknél előforduló hivatali vesztegetésre.

A fentieken túl azonban idetartozik még a befolyás vásárlása, illetve a befolyással való üzérkedés is, azaz, amikor valaki a szó legszorosabb értelmében a kapcsolataiból él. A gyakorlatban a korrupciós bűncselekmények nem ritkán, mint „szükséges velejárói” jelennek meg egy-egy közbeszerzési csalásnál vagy hűtlen kezelésnél – állítja a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

A korrupciós bűncselekményeket a törvény szigorúan bünteti, az elkövetés módjától függően akár tízévi börtönbüntetéssel „jutalmazhatják” az ügylet részvevőit, feltéve, ha lebuknak. A korrupciós ügylet résztvevőit azonban viszonylag ritkán vonják felelősségre…

Miért nem észleljük, hogy mennyi korrupciós ügylet vesz minket körül?

Ha valakit egy pláza közepén kirabolnak, azonnal kiderül, hiszen az illető segítségért kiált, értesíti a biztonsági őröket, nem sokkal később a rendőrség is megérkezik a helyszínre, készül egy feljelentés és megindul az eljárás. Ennél az esetnél van elkövetőnk, áldozatunk és jó eséllyel tanúink is.

A korrupciós bűncselekményeknél a fenti példával ellentétesen nincsenek klasszikus értelemben vett áldozatok vagy tanúk, a korrupciós ügylet résztvevői mindannyian a bűncselekmény elkövetőinek minősülnek, így az, aki adja a pénzt, az, aki kéri és/vagy elfogadja, sőt, az is, aki tud róla és ezzel egyetért – mondja dr. Bognár Alexandra.

Az ügyletben tehát látszólag mindenki "nyer", van, aki pénzt kap, van, aki kedvezményben részesül, verseny nélkül győztessé válik, engedélyhez jut, miegymás. Ha lebuknak, akkor viszont mindenki egyszerre veszít, és mindannyian büntetőeljárással nézhetnek szembe.

Erre a nyilvánvaló közös érdekre tekintettel, hatalmas a látencia és nem a véletlen műve, hogy megsaccolni sem tudjuk hány ilyen bűncselekményt követnek el akár napi szinten…

Csak a kisebb horderejű cselekményekre derül fény

Mennyiről tudunk? Kiindulva az elmúlt öt év statisztikai adataiból elmondható, hogy Magyarországon évente mintegy 400 ezer bűncselekmény elkövetése jut a hatóságok tudomására. Ebből a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma nem éri el az egy százalékot.

2010-ben mindössze 482 ilyen bűncselekmény került felszínre, 2013-ban pedig 1105-ra derült fény. Ráadásul, ezen ügyek nagy része nem is végrehajtandó szabadságvesztéssel végződött, hanem például pénzbüntetéssel. Ez is csak azt mutatja, hogy elsősorban a kisebb horderejű korrupciós bűncselekményekre derül fény – véli a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Mégis, világszintű kutatások foglalkoznak a korrupció gazdaságra gyakorolt hatásával. Az IMF egy nemrég közölt becslése szerint a korrupció éves szinten 1500-2000 milliárd dollár veszteséget okoz a világgazdaságnak (ami a teljes GDP mintegy 2 százaléka). Nyilvánvaló, hogy Magyarország is jóval többet tesz hozzá az említett 2 százalékhoz, mint párszáz kisebb, pénzbüntetéssel sújtott vesztegetési ügy…

Miért baj?

A korrupciós ügyletek az állami és üzleti szektort egyaránt fertőzik. Gondoljunk csak abba bele, hogy egy-egy vesztegetési botrány nyilvánosságra hozatalával mindig gyengül az intézményrendszerbe vetett bizalom, mely végső soron az államigazgatási szervek hatékony működését veti vissza.

A gazdasági szektorban a haverokon múló gazdasági döntések az üzleti bizalmat ingatják meg, amik a beruházási hajlandóságot csökkentik, a meglévő beruházásoknál pedig a minőség romlásához, egyben a projekt túlárazásához is (hiszen mindenkinek jár a maga része…) vezetnek.

A minőség romlása nemcsak az adott beruházásnál használt eszközökre utal, hanem a beruházás mögött álló humán erőforrásra is, hiszen a jó szakembernél többet érhet a lojális "üzleti" partner.

A Schönherr Hetényi Ügyvédi iroda szakértője szerint nem nehéz belegondolni, hogy mi a következménye annak, ha a befektetők inkább elkerülik az országunkat. Visszaveti a fejlődési lehetőségeket, kiiktatja a gazdasági versenyt és transzparenciát, adóbevételtől fosztja meg az államot, meggyengíti a társadalom kohézióját és történik mindez éppen azon térségekben, ahol a leginkább szükség lenne az ellenkező tendenciára: a kelet- és közép-kelet európai országokban, többek között Magyarországon.

Hogyan harcoljunk ellene?

Dr. Bognár Alexandra szerint vállalati szinten érdemes a megelőzés terén minél többet megtenni és így különböző szabályozó/ellenőrző mechanizmusok beépítésén gondolkodni: ilyen lehet egy belső szabályzat, amelyet azonban nem elég csak megírni, azt meg is kell ismertetni és a benne foglaltakat érvényre juttatni.

dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Jó megoldás emellett tréningek tartása arról, hogy milyen ügyletek rejtenek korrupciós kockázatot (például: ajándékok elfogadása az üzleti partnertől?). A nemzetközi hátterű vagy egyébként fejlett cégkultúrával rendelkező társaságok esetén az első lépés mindig a törvényi és belső szabályzatokból eredő követelmények tudatosítása, a határok kijelölése és a veszélyes szituációk bemutatása.

Egy vállalatnak az is érdeke, ha már megelőzni nem sikerült, hogy a gyanús ügyletről mihamarabb értesüljön, hogy időben megtehesse a szükséges intézkedéseket és a felmerülő kockázatot és károkat minimalizálja. Erre szolgálhat például egy olyan rendszer, ami a vállalat saját dolgozói számára teremti meg az anonim bejelentés lehetőségét.

Mindezek persze csak példálózó javaslatok a korrupció megelőzése érdekében. Amennyiben a szándék a vállalat részéről kialakul, feltétlenül javasolt a megfelelő szakértő bevonása a program kidolgozásában, a munkatársaknak való bemutatásában és alkalmazásában – hangsúlyozta végezetül a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

(A Schönherr Ügyvédi Iroda a napokban jelentette meg nemzetközi anti-korrupciós kiadványát, melyben az iroda tagjai többek között a magyarországi korrupciós bűncselekmények specifikációit is elemzik. A sorozat ötödik, dr. Bognár Alexandrával készült részét hamarosan közöljük – a szerk.)