SBGK: arányos jogvédelem, avagy szabad a „torrentezés”?

2016.06.12. 22:45

A fájlcseréléssel és filmletöltéssel („torrentezés”) kapcsolatos szerzői jogi jogsértéseknél régóta fennálló bizonytalan jogi helyzetnek vethet véget a Kúria nemrégiben hozott jogerős ítélete – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos bírósági döntésre az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Dr. Simó Kata kifejtette: a Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú ügyben hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy az adatvédelmi szabályok értelmében az internetszolgáltatók nem kötelezhetőek az előfizetők személyes adatainak kiadására a szerzői jogi jogosultak erre irányuló igénye alapján, amennyiben a felhasználó magánszemélyek nem járultak hozzá személyes adataik kiadásához.

Ebben az esetben ugyanis az internetszolgáltatók rendelkeznek a felhasználók nevével, lakcímével illetve IP címével, amely adatokkal lehetősége nyílik a szerzői jogi jogosultnak a feltételezett jogsértők pontos beazonosítására, és ezáltal velük szemben a szerzői jogi igény érvényesítésére.

A személyes adatok kiadásának kérdése

Fontos szempontként emelte ki a Kúria a felhasználók személyes adatainak kiadásához való hozzájárulását. Felmerülhet a kérdés, hogy megerősíthető-e a szerzői jogvédelem egy "engedélyezési rendszer" létrehozásával, amelyben a felhasználó személyes adatainak kiadásához történő kifejezett előzetes hozzájárulása szükséges – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Ez a hozzájárulás történhetne akár az internetszolgáltató és a felhasználó között létrejött szerződés egy rendelkezéseként, akár a felhasználónak az adatai kiadásához való egyéb kifejezett, előzetes hozzájárulása révén.

E hozzájárulás megléte esetén a szerzői jogi jogosultak megalapozottan kérhetnék a feltételezett jogsértő „torrentezők” személyes adatainak internetszolgáltató általi kiadását. Ahogyan az a Kúria sajtóközleményében is olvasható, az internetszolgáltató általános szerződési feltételi nem teszik megállapíthatóvá a felhasználók hozzájárulásának meglétét.

Az Európai Unió Bíróságának két döntése

Az IP cím személyes adatok körébe tartozása korábban az Európai Unió Bíróságának a Scarlet v SABAM ügyben (C-70/10.) hozott döntésében megerősítésre és egységesítésre került.

A „torrentezés” körében felmerült személyes adatok internetszolgáltató általi kiadása vonatkozásában az Európai Unió Bírósága több döntésében - többek között a személyes adatok kiadása tekintetében kiemelt jelentőségű C-275/06. számú Promusicae v Telefónica ügyben - megállapította, hogy a szerzői jogi védelemnek arányosnak kell lennie a felhasználok alapvető jogainak, így jelen esetben a személyes adatok védelméhez való joggal is.

Nem meglepő tehát, hogy a Kúria is az Európai Unió Bírósága által már számos esetben alkalmazott arányossági tesztet követte jelen döntésében. Megállapította, hogy a konkrét ügyben a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása nem áll arányban a szerzői jogi igény érvényesítéséhez fűződő joggal – ismertette az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A Kúria annak ellenére nem tartotta arányosnak a magányszemélyek személyes adatainak kiadását, hogy a felperes az internetszolgáltatók adatszolgáltatásra kötelezését kérte, arra hivatkozással, hogy az internetszolgáltatók lehetővé tették az előfizetők számára a jogsértés - azaz a filmletöltés - elkövetését azáltal, hogy internet-szolgáltatást nyújtottak.

Forrás: SPL

Bár az Európai Unió Bírósága már korábban ugyanezen álláspontra helyezkedett a személyes adatok kiadásának kérdésében az internetes letöltéssel kapcsolatos szerzői jogi jogsértések esetében, mégis jelentős a Kúria ezen döntése a magyar jogérvényesítésben.

A Kúria döntése hosszútávon is fontos lesz

A magyar bíróságok követik a Kúria döntéseit, ritkán találkozhatunk olyan esetekkel, ahol egy alsóbb szinten lévő bíróság a Kúria korábbi döntésével ellentétes döntést hozna. Ez az első olyan kúriai ítélet, amely explicit kimondja, hogy sem az Elektronikus kereskedelmi törvény, sem az Információs önrendelkezési jogról szóló törvény nem teszi lehetővé a magánszemély felhasználók személyes adatainak hozzájárulásuk nélkül történő, internetszolgáltatók általi kiadását – emelte ki dr. Simó Kata.

Az Európai Unióban nincs egységes álláspont a személyes adatok kiadása tekintetében. A különböző tagállamok eltérően szabályozzák ezt a kérdést. Míg például Németországban és Svédországban lehetőség nyílik arra, hogy a szerzői jogukban megsértett jogosultak adatszolgáltatásra kötelezzék az internetszolgáltatókat, addig Spanyolországban (és már Magyarországon is) ez a lehetőség csak büntetőeljárásban lehetséges.

A Kúria ítélete rávilágít arra, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása a konkrét ügyben nem lenne arányos a szerzői jogi igény érvényesítésével és így az arányossági teszt alapján ezen adatok nem adhatók ki.

Továbbra is kérdéses azonban a személyes adatok kiadása nem magánszemélyek, hanem jogi személyek vonatkozásában, például olyan esetekben, amikor bár maga a fájlt letöltő, illetve megosztó egy magánszemély, de az előfizetés és így az IP cím is egy jogi személyhez, például munkáltatóhoz, tartozik – mutatott rá végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.