MOKK: pénzkövetelés érvényesítése per nélkül a leghatékonyabb

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás ma már az egyik leggyorsabb - és egyben leginkább költségkímélő - lehetőség kintlévőségeink érvényesítésére. Hogyan lehetséges ez? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője írásából kiderül, hogy a fizetési meghagyásos eljárás révén mennyire leegyszerűsödhet a kintlévőségek érvényesítése.

A vonatkozó jogszabály szerint a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás – fejtette ki dr. Böröcz Helga.

Amennyiben a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, az res iudicatat eredményez, azaz ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

2010. július 1-jétől kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és ha összege az egymillió forintot nem haladja meg.

Azaz, nem lehet kibocsátani a fizetési meghagyást, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. Viszont nem tiltja a jogszabály, hogy az egymillió meghaladó követeléseket is lehessen ebben az eljárásban érvényesítni.

A fizetési meghagyás benyújtásának szabályai

Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárást – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által üzemeltetett informatikai felületen - a közjegyző, mint hatóság intézi. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság csak elektronikus úton indíthat eljárást, beadványait is csak így nyújthatja be; amelyhez minősített elektronikus aláírás szükséges.

Magánszemély a hagyományos módon, azaz papíralapon nyújthatja be a kérelmét, bármely közjegyzőnél akár személyesen, akár postai úton vagy szóban is előterjesztheti akár.

A gyors ügymenetet szolgálja, hogy az a közjegyző, akire az informatikai rendszer az elektronikusan benyújtott kérelmet szignálta, három napon belül köteles intézkedni a kérelem kibocsátása tárgyában. A fizetésre kötelezettnek postán, tértivevényes levélben kézbesíti az iratot, amelyet a közhiedelemmel ellentétben bizony célszerű átvenni.

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3 százalék, de legalább ötezer és legfeljebb háromszáz ezer forint – ismertette dr. Böröcz Helga.

A díjat az eljárás megindításakor a jogosult köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeket, amelyek a meghagyás részeként közvetlenül végrehajthatók.

Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás jogerőre emelkedhet. Amennyiben az adós nem teljesít a meghagyásra, vele szemben a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás kezdeményezhető, amelynek mértéke a díjalap 1 százaléka, de legalább ötezer, legfeljebb százötvenezer forint. A végrehajtási díjat szintén a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli – mutatott rá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Példa fizetési meghagyásos eljárás indítására

A tulajdonos bérleti szerződést kötött a bérlővel, úgynevezett magánokirati formában. Kezdetben rendben is volt a jogviszony, majd a bérlő elveszítette munkahelyét, közben betegeskedett, így a bérleti díjat és a rezsiköltségeket egyáltalán nem vagy csak néha tudta kifizetni.

A tulajdonos többször kérte szóban, írásban, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének. A bérlő ezt többször meg is ígérte, aztán továbbra sem teljesített. A tulajdonosnak ekkor már mintegy 300 ezer forinttal tartozott a bérlő, aki még mindig a bérelt ingatlanban lakott.

A tulajdonos ismerőseihez fordult a problémával, egyik barátja azt tanácsolta neki, hogy perelje be a bérlőt. Másik ismerőse azzal jött, hogy miért nem előbb gondolkozott, hiszen magát a bérleti szerződést is közjegyzői okiratba lehetett volna foglalni és akkor most rögtön indíthatná a végrehajtást.

A tulajdonos jelezte a bérlőnek, hogy menjenek el közjegyzőhöz, készüljön hivatalos papír a tartozásról, a bérlő azonban erről most már hallani sem akart, sőt, a legközelebb megbeszélt találkozás alkalmával a tulajdonos a bérleményt üresen találta, a bérlő szó nélkül (és fizetés nélkül) távozott.

A tulajdonos ekkor felhívott néhány közjegyzői irodát, hogy mit lehetne tenni. Rövid időn belül tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást kell indítania, mert az egymillió forint alatti követelések esetében ezt írja elő a törvény. Az internetről letöltött, úgynevezett fmh formanyomtatványt otthon kitöltve, aláírva és a személyes iratait magához véve reggel munkába menet, betért a legközelebbi közjegyzői irodába. Részletes tájékoztatást kapott az eljárásról, annak menetéről.

Mivel az eljárási illeték összegében nem volt biztos – mert ugyan elolvasta a formanyomtatvány hátoldalán lévő tájékoztatót, hogy annak mértéke három százalék, de nem volt még ilyen ügye -, ezért nem merte előre befizetni a pénzt. A közjegyzői irodában tájékoztatták, hogy az eljárási illeték valóban kilencezer forint lesz, a postán befizette az összeget, a feladóvevényt visszavitte a közjegyzőhöz, aki szinte rögtön ki is bocsátotta a meghagyást, mert a kérelem a törvényi feltételeknek megfelelt, hiánypótlásra nem volt szükség.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A tulajdonos türelmetlenül várta, hogy mi fog történni, nem tudta ugyanis biztosan, hogy hol is lakik a bérlő, ezért kézbesítési címként a bérleti szerződésben feltüntetett - egyébként a bérlő állandó - lakcímét jelölte meg. A bérlő közben újabb bérleménybe költözött, sikerült is munkát találnia, de valahogy elfelejtette, hogy a tulajdonosnak még tartozik.

Két-három hónap múlva, meglepetten vette tudomásul, hogy nem annyi fizetés van a számláján, mint amennyi szokott lenni. Bement a számlavezető bankba érdeklődni, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a végrehajtó emelt le a számlájáról pénzt… Nagyon dühös lett, de már nem volt mit tenni. Előbb a végrehajtó irodát hívta, ahol elmondták neki, hogy jogerős fizetési meghagyásra tekintettel inkasszálták a számláját, amely meghagyást közjegyző bocsátotta ki.

Utána a közjegyző irodáját hívta értetlenkedve, hogy miért is bocsátotta ki a meghagyást. A közjegyző tájékoztatta, hogy a tulajdonos meg nem fizetett bérleti díj és rezsiköltség miatt indított vele szemben fizetési meghagyást, amelyet az állandó lakcímére kézbesítettek. A kézbesítés szabályszerű volt – rémlett is neki, hogy édesanyja említette, hogy átvett egy a nevére szóló iratot, majd nézze meg, ha arra jár, de ez elmaradt…., így a meghagyás az átvételtől számított 15. napon jogerőre emelkedett.

A tulajdonos mihelyst megkapta az erről szóló értesítést, azonnal megindította a végrehajtást, már nem volt bizonytalan, hogy mit kell tennie, mekkora illetéket kell lerónia, alig lett jogerős a meghagyás, már ment is a közjegyzőhöz, hogy beadja a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet (szintén internetről letölthető, de a közjegyzői irodákban is hozzáférhető.