SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra

2016.07.12. 13:00

Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból történő kilépésről június 23-án tartott népszavazás eredménye számos olyan területre is hatással van, amelyre a szavazás napján még csak kevesen gondoltak. Ezek közé tartozik a szellemi alkotások jogán belül a védjegyjog is – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Dr. Vadász Nikolett kifejtette: az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet értelmében az uniós védjegyoltalom egységes, és az Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik, azaz csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát.

Tehát egy EU védjegy oltalma mind a 28 tagállam területére azonos feltételekkel terjed ki – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A lajstromozott EU védjegyek helyzetének rendezésére a kilépést követően több ötlet is született már, azt azonban, hogy ezek közül melyik fog végleges megoldásként szolgálni, egyelőre nem lehet tudni.

Fontos kérdések

Az Egyesült Királyság nemzeti jogszabályai alapján a már meglévő EU védjegyekkel kapcsolatosan többféleképpen dönthet. Megoldás lehet, hogy azokat nemzeti védjegyoltalommá alakítja át, megtartva az EU védjegy elsőbbségének dátumát, vagy ez az eljárás nem lesz automatikus, hanem a jogosult köteles lesz az adott EU védjegyet egy speciális nemzeti eljárásban bejelenteni.

Dr. Vadász Nikolett szerint kérdésként merülhet fel, hogy vajon akarja-e az Egyesült Királyság, hogy a területükön eddig nem használt EU védjegyek a kilépést követően is oltalomban részesüljenek anélkül, hogy egy külön eljárásban a jogosult ezt kérelmezte volna. Fordítva is felmerülhet a kérdés, hogy akarja-e egy EU védjegy jogosultja, hogy nemzeti védjeggyel rendelkezzen az Egyesült Királyságban.

Továbbá, probléma merülhet fel abban az esetben is, ha egyes eljárásokban az EU védjegy használatának vagy jóhírnevének bizonyítása is szükséges, hiszen a kilépést követően az Egyesült Királyság területén történő használatra nem lehet majd hivatkozni.

Használattal kapcsolatos további nehézség lehet az EU védjegyek esetében, hogy a kizárólag az Egyesült Királyság területén használt védjegyek ellen a kilépés dátumát követő 5 év elteltével használat hiánya miatti megszüntetési eljárás folytatható le.

Két teljesen elkülönülő eljárást kell indítani?

A kilépés dátumát követő védjegybejelentés esetében a jövőben feltehetően szükséges két teljesen elkülönülő eljárást indítani, azaz az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala (UKIPO) előtt is eljárást kezdeményezni, amennyiben a bejelentő az EU területén és az Egyesült Királyságban is lajstromozni kívánja az adott megjelölést.

A megduplázott eljárás nem csak a bejelentési eljárás elhúzódását, hanem további költségek felmerülését is eredményezi. Ennek áthidalására megoldást jelenthet a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) keresztül benyújtott nemzetközi védjegybejelentés, amely során mind az EU, mind pedig az Egyesült Királyság megjelölésre kerülhet.

A hivatali eljárásokon túl szükséges lesz a már meglévő licensz megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat is megújítani annak érdekében, hogy azok valós céljukat töltsék be a jövőben is, az Egyesült Királyság kilépését követően is.

Mi lesz a bírósági döntések figyelembevételével?

Felmerül továbbá annak kérdése is, hogy a kilépést követően miként fogja az Egyesült Királyság az Európai Unió bírósága által hozott döntéseket figyelembe venni, mivel akár ellentétes álláspontra is helyezkedhet a jövőben. Ennek hatása lehet a későbbi peres eljárások megindítására is.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 50. cikke értelmében a kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát az Európai Tanácsnak köteles hivatalosan bejelenteni, amelynek várható időpontja az Egyesült Királyság esetében októberre tehető.

Forrás: AFP/Punit Paranjpe

Ezt követően az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az EU tárgyalásokat folytat és megállapodást köt az Egyesült Királysággal, amelyben az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák a kilépés részletes szabályait. A kilépés előreláthatólag nem fog megtörténni 2018 októbere előtt, így addig minden EU-jogszabály vonatkozik az Egyesült Királyságra is.

Ameddig csak találgatások vannak, és nem lehet biztosan tudni, hogy milyen lépésekre van szükség, nem javasoljuk semmilyen elhamarkodott lépés megtételét, továbbá mindenképpen szükséges a szakértővel való konzultáció – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Következő lépésként az Egyesült Királyság szellemi tulajdonjogokért felelős minisztere július 14-én tartandó kerekasztal beszélgetésre hívta meg az Institute of Trade Mark Attorneys képviselőit, akik ezt követően, július 19-én az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalának vezetőivel is találkoznak annak érdekében, hogy a védjegy jogosultak számára a lehető legjobb megoldást dolgozzák ki.

(A további fejleményekről - szabadalmakra is tekintettel - az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői folyamatosan tájékoztatást fognak nyújtani – szerk.)