SBGK: a Brexit hatása az európai szellemi tulajdonjogra (2. rész)

2016.07.28. 17:07

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői a Brexitnek az európai szellemi tulajdonjogra gyakorolt hatásáról szóló sorozatuk első részében a védjegyjoggal összefüggő jogi kérdéseket tekintették át. Most, Szentpéteri Zsolt a Brexit hatásával összefüggésben, a szabadalmak megszerzésének európai eljárásairól ad átfogó képet.

Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból történő kilépésről június 23-án tartott népszavazás eredménye számos olyan területre is hatással van, amelyre a szavazás napján még csak kevesen gondoltak. Ezek közé tartozik a szellemi alkotások jogán belül a védjegyjog is – hívta fel a figyelmet az itt olvasható első részben a SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, dr. Vadász Nikolett.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők újabb szakértője, Szentpéteri Zsolt a Brexittel összefüggésben, a most olvasható második részben a szabadalmak megszerzésének európai eljárásairól ad tájékoztatást.

Amire nincs hatással a Brexit

Az európai szabadalmakra (European Patent, EP) és szabadalmi bejelentésekre a Brexit nincs hatással. Az EP szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO) központilag engedélyezi, és azok további vizsgálatáról az Európai Szabadalmi Egyezményhez (European Patent Convention, EPC) csatlakozott államok nemzeti hivatalai - így az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala (UKIPO) - lemondtak, az érvényesítés pusztán egy adminisztratív lépés.

Maga a tény, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a fenti folyamatokon semmit sem változtat, hiszen nyitva áll a lehetőség, hogy továbbra is EPC-tag maradjon a kilépést követően. Az EPC tagok között jelen pillanatban is több olyan állam található, akik az EU-nak nem tagjai (például: Svájc, Norvégia).

A jelen állás szerint a bevezetni kívánt egységes hatályú európai szabadalom (Unitary Patent, UP) megjelölt "államként" (területként) lesz választható az európai szabadalmi (EP) bejelentésekben, amely semmiben nem különbözik a többi állam kiválasztásának folyamatától – hangsúlyozta az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A szabadalom megadása esetén a szabadalmas választhat, hogy mely államokban kívánja a szabadalmat érvényesíteni (oltalmazni), és az Európai Unió a választható országok listáján szerepel majd. Mind a szabadalommegadás előtti eljárás, mind pedig a megadást követő felszólalási eljárás változatlan marad.

Jóval bonyolultabb a helyzet az Európai Szabadalmi Bírósággal

Az Európai Szabadalmi Bírósággal (Unified Patent Court, UPC) kapcsolatosan jóval bonyolultabb a helyzet. Az egységes hatályú európai szabadalom és Európai Szabadalmi Bírósággal rendszer (UP/UPC rendszer) lényegében már 2015 óta indulásra kész, csak a ratifikálása volt már hátra.

A rendszer elindításához legalább 13 ország általi ratifikálásra volt szükség, amely országok között kötelezően szerepelnie kellett volna az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Franciaországnak. Franciaország már ratifikált (Franciaország teljesen elkötelezett a UP/UPC rendszer mellett és nagy csapásként értékelte a Brexitet) Németország esetében erre a 2016-os év végéig lehet számítani.

Jelen pillanatban nincs információ arról, hogy a Brexit milyen kihatással lesz a ratifikációs folyamatra. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy Londonban került volna felállításra a UPC három központi divíziójának egyike, azonban az események tükrében mindez veszélybe került – mutatott rá Szentpéteri Zsolt.

Az EPO elnöke, Battistelli úr szerint az Egyesült Királyságnak a Brexit ellenére is minden oka megvan rá, hogy ratifikálja az egyezményt, egyben kifejtette, hogy optimista a rendszer 2017-es indulását illetően.

Az idő és a gyakorlat dönti el

Amennyiben erre mégsem kerülne sor, meg kell várni, amíg az Egyesült Királyság formálisan elhagyja az Európai Uniót. Ennek időpontja bizonytalan, optimista becslések szerint minimum 2 évvel lehet számolni, amely akár 5 évre is kitolódhat; a jelenlegi helyzetben mindez teljesen bizonytalan.

Ami az EPO-t illeti, számára ez a megoldás nem túl előnyös, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy rábírja a ratifikálásra az Egyesült Királyságot – emelte ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Ami biztosan tudható, hogy a legtöbb, az Egyesült Királyság általi ratifikálást előkészítő jogszabályt az angol parlament elfogadta, vagyis elvileg nincs akadálya a ratifikálásnak. Legkorábban azonban csak szeptemberre várható döntés, amelynek kimenetele megjósolhatatlan.

Forrás: AFP/Justin Tallis

Amennyiben a UP/UPC rendszer csupán a Brexit jogi csomagjának egy apró részévé minősül vissza, a ratifikáció időpontja teljesen előreláthatatlan, az azonban bizonyos, hogy jelentős késést fog szenvedni, és könnyen elképzelhető, hogy a rendszer elindításához az Egyesült Királyság helyett egy másik EPC tagállamot kell majd bevonni.

Ez a tagállam nagy valószínűséggel Olaszország lehet, aki mindvégig ellenezte a rendszer elindítását, és 2015-ben, hirtelen fordulattal, mindenki számára váratlanul döntött másképpen.

Ennek megfelelően, tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a rendszerről való döntés joga egy olyan ország kezébe kerül, aki korábban szinte a végsőkig ellenezte annak elindítását, ám - döntéshozatali joga nem lévén - megakadályozni akkor nem tudta – húzta alá végezetül Szentpéteri Zsolt.

(Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivőknek az egységes hatályú európai szabadalom és Európai Szabadalmi Bírósággal rendszerről írt részletes szakmai írása itt érhetik el. – a szerk.)