Dentons: az adósságtörlesztési eljárás (12. rész)

Az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó új jogintézménye a magáncsőd volt, évekig készítette elő a jogalkotó, ám hatályba lépését követően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László többrészes sorozatában átfogó, minden lényeges kérdésre kitérő elemzést ad; most a legutolsó részt, a tizenkettediket olvashatják, a korábbi részek ezen az oldalon érhetőek el.

Amennyiben az egyezséget nem sikerül a vagyonfelügyelő előtt megkötni, a következő lépés az adósságtörlesztési eljárás, amelynek során a bíróság határozattal zárja le a folyamatot. Érdekes módon a törvény ebben a szakaszban már nem teszi lehetővé az egyezségkötést, ebben a szakaszban vagy megszüntetik az eljárást, ha a törvényben meghatározott okok fennállnak, vagy érdemi határozatot hoz a bíróság.

Az adósságtörlesztési eljárás az igazi bírósági eljárás, ennek ellenére a vagyonfelügyelő jelentős mértékben kiveszi a részét a munkából. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a vagyonfelügyelőnek össze kell állítania az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és bevételi forrásainak listáját. Természetesen az adósnak folyamatosan törlesztenie kell a megállapított mértékű tartozását a hitelintézet(ek) felé.

A vagyonfelügyelő hívja fel a hitelezőket, hogy frissítsék a követeléseiket, amelyre 30 napjuk van. Ennek elmulasztása esetén bírságolható a hitelező, illetve végső esetben az a szankció éri, hogy a követelését figyelmen kívül hagyják az eljárásban, s azt csak az eljárás lezárása után érvényesítheti, amennyiben még nem évült el.

Az adósságtörlesztési terv

A frissített hitelezői igények alapján készül el az úgynevezett adósságtörlesztési terv, amely meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket, valamint megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait.

Meghatározza továbbá az értékesítésből származó bevétel, valamint az adós pénzeszközei és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során – ismertette dr. Juhász László.

Az adósságtörlesztési terv elkészítéséhez a családi vagyonfelügyelő indokolt esetben – az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával, az egyéb kötelezettek szükség szerinti értesítésével – az adós lakóhelye szerinti jegyzőtől környezettanulmányt is bekérhet. A környezettanulmánynak a korábbi eljárásban készített környezettanulmányhoz képest csak az esetleges változásokat kell tartalmaznia.

El kell dönteni, hogy az adós megtarthatja-e a zálogjoggal terhelt lakóingatlant, amelynek feltételeit a törvény szabályozza. Amennyiben nem tarthatja meg, akkor értékesítés esetén annyi pénzt kell nála hagyni, hogy abból egy kisebb lakást vehessen, ha erre igényt tart.

Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét elérő és – a méltánylást érdemlő körülmények esetén – legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét elérő összeghatárig.

Amit figyelembe kell venni az összeghatár megállapításánál

Az összeghatár megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő.

Figyelembe kell venni továbbá a lakásfenntartással, közműdíjakkal, lakásbiztosítással, társasházi közös költséggel, lakásszövetkezeti fenntartási célú hozzájárulás fizetéssel kapcsolatos, igazolt rendszeres kiadások adósra és adóstársra eső részét, ide nem értve azokat az összegeket, amelyek az adós azon 75 év alatti közeli hozzátartozója kiadásaival függnek össze, aki a méltányolható mértékű lakóingatlanban lakik, de nem minősül adósnak, adóstársnak vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek.

Figyelembe kell továbbá venni az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell – sorolta dr. Juhász László.

Az adósságtörlesztési tervben az adós számára vissza kell hagyni a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat (szerszámok, nyersanyag, félkész áruk, tárolóeszközök, haszonállat állomány, készletek, alkatrészek, irodaszerek, irodatechnikai felszerelések, szakkönyvek) legfeljebb 800.000 forintnyi értékig. Amennyiben informatikai eszköz, hírközlési eszköz, berendezés vagy személygépjármű szükséges, a fenti értéken felül az adós ezeket a vagyontárgyakat összességében legfeljebb százezer forint értékig tarthatja meg.

Ha az adós foglalkozásának gyakorlásához haszongépjármű vagy mezőgazdasági haszonjármű szükséges, vagy a személygépjármű, egyéb gépjármű az adós személyfuvarozási egyéni vállalkozásának folytatásának eszköze, akkor ehelyett az adós összességében legfeljebb 1,8 millió Ft értékig tarthatja meg ezeket a járműveket.

Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére és módjára. Ha az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők bejelentett lakóhelyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonának megtartására nem kerülhet sor, az ingatlan értékesítésének megkezdésére csak 90 nap elteltével kerülhet sor azokban az esetekben, amikor az említett személyeknek nincs másik lakóingatlanra vonatkozóan a lakhatást biztosító bérleti vagy egyéb használati joguk.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni – hangsúlyozta dr. Juhász László.

Az adósságtörlesztési terv pontosítása és bírósági jóváhagyása

A családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben újra megállapítja az adósságtörlesztési eljárásba bejelentett egyes hitelezői követelések adósságtörlesztési hitelezői besorolását.

Ezt követően az adós, adóstárs és az eljárásban teljes vagyonával részt vevő egyéb kötelezett adósságrendezési eljárás alá tartozó vagyona és bevételei hitelezők közötti felosztására vonatkozóan adósságtörlesztési tervet készít. Ennek során számos, a törvényben előírt kötelezettséget kell figyelembe venni, ezek a zálogtárgyra a megfizetendő törlesztendő részletek, a felosztható vagyonra vonatkoznak – utalt rá a Dentons szakértője.

Követelésarányos szétosztás

A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a törvény szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Ez az előírás – mint láttuk – nem vonatkozik a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítésére.

Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között.

Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező követelésének 100 százaléka megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Ha az adós követeléseinek behajtására vagy értékesítésére nem került sor, de azok esedékessége már lejárt vagy az adósságrendezési eljárás alatt nyílik meg, a követeléseket – forgalmi értéken számítva – a hitelezők között követelésarányosan kell szétosztani. A megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni a késedelmi kamatokat és pótlékokat.

Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek. Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek, továbbá az adósságrendezési végzés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.

A bíróság megtagadhatja a jóváhagyást és elrendelheti a módosítást, ha ez indokolt. Ha nem indokolt, vagy az elrendelt módosítást elvégezték, a bíróság 15 napon belül végzéssel jóváhagyja a tervet. A terv jóváhagyása esetén a bíróság határozata szabja meg a törlesztések mértékét és a vagyonértékesítéseket.

A bíróság adósnál, adóstársnál visszahagyható bevételek havi összegét különös méltánylást érdemlő esetben a vagyonfelügyelő javaslatától eltérően határozhatja meg. A bíróság a méltányolható körülmények között figyelembe veszi különösen az adós, adóstárs vagy a velük együtt élő közeli hozzátartozó tartós és súlyos betegségét, továbbá a velük együtt élő tanköteles közeli hozzátartozó adóst terhelő iskoláztatási költségeit.

A végzés végrehajtása

A Dentons szakértője szerint a végzés végrehajtása azt jelenti, hogy a vagyonfelosztási tervben meghatározott vagyontárgyakat értékesíteni kell, illetve a jövedelem felosztására a jövedelem-felosztási terv vonatkozik. A vagyontárgyak értékesítését a vagyonfelügyelő végzi, 300.000 forintnyi érték alatti ingóságot az adós is értékesíthet.

Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelő önállóan rendelkezik. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között a törvényben meghatározott módon osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik.

A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket – a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően – a speciális fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani.

Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, ennek keretében az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését.

Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adósságtörlesztés szabályszerű végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az adósságtörlesztési végzésben foglalt kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire.

Fotó: Hartl Nagy Tamás

A bírósági végzés módosítását is kezdeményezhetik a felek, ugyanolyan feltételekkel, mint az egyezség módosítását. Itt is a vagyonfelügyelő folytatja le az előzetes eljárást, amelyről a bíróságot értesíti. A bíróság módosíthatja a végzését, ha ezt nem teszi, akkor az eredeti végzés végrehajtása folyik.

Ha az adós súlyosan megsérti a végzésben foglaltakat a törvényben felsorolt esetekben, a családi vagyonfelügyelő a bíróságot a szükséges dokumentumok megküldésével értesíti az eljárás megszüntetése érdekében.

A mentesítési eljárás

Amennyiben az egyezségben meghatározott 5-7 éves törlesztési időszak lejárt, a családi vagyonfelügyelő – az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával – záró elszámolást készít, amelyben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e.

Az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel szerződés és a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződések tekintetében az adósságrendezés lezárását követően a meghatározott futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket – amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni – tovább kell törleszteni.

A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi azzal, hogy észrevételeiket 30 napon belül tehetik meg. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye – ismertette dr. Juhász László.

Ha minden rendben van, akkor a bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel nyolc napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.

A bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezetteknek. A végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.

A bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba. Ha az adósságrendezésre tekintettel a bíróság a végrehajtást vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítési eljárást felfüggesztette, a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós mentesítéséről szóló jogerős végzést kézbesíti a végrehajtónak, illetve a zálogjogosultnak.

Az adósságrendezés befejeződésével a felfüggesztett végrehajtás a törvény erejénél fogva megszűnik, a végrehajtáson kívüli zálogértékesítési jog elenyészik, az értékesítési cselekményeket pedig nem lehet folytatni.

Ha az adós nem fizette meg a hitelezőknek járó összeget, vagy a törvényben foglalt kötelezettségeit súlyosan megsértette, ezt a tényt a vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben rögzíti, amit megküld a bíróságnak. A bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést, illetve az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó végzését, s ha már a mentesítés megtörtént, az erre vonatkozó végzését is hatályon kívül helyezi. Ez az adósra nézve súlyosan hátrányos döntés, mert minden kedvezményt elveszít, amit az eljárás alatt kapott, a végrehajtási eljárások folytatódni fognak. Remélhetőleg erre ritkán kerül sor – húzta alá sorozatának végén dr. Juhász László, a Dentons szakértője.