A családi vállalkozás integritásának védelme (1. rész)

2016.08.17. 22:25

A család, a tulajdonosok és a vállalkozás életében előfordulhatnak komoly gondok is, váratlan események, gondoljunk csak egy sajnálatos halálesetre, pénzügyi nehézségekre, vagy pusztán csupán a vállalkozói kedv megszűnéséből adódó átruházási szándékra – figyelmeztet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Korim Balázs kétrészes írásában azon jogi lehetőségeket tekinti át röviden, amelyek ezen alkalmakra vonatkozóan biztosítanak megoldást a vállalkozás kizárólag családi kézben való tartására. Most az első részt olvashatja.

A családi vállalkozások alapítóinak körében folytatott vonatkozó felmérések alapján megállapítható, hogy a tulajdonosok többsége e cégek jövőjét családi kézben képzeli el. Bár változó, hogy e családi meghatározottság a tulajdonra és az ügyvezetésre is kitejed-e, ám összességében látható, hogy a családban való megtartás szándéka dominál az érintettek körében.

A család, a tulajdonosok és a vállalkozás életében azonban előfordulnak olyan események, melyek e kívánt integritás fenntartása ellen hatnak, gondoljunk csak egy halálesetre, pénzügyi nehézségekre vagy pusztán csak a vállalkozói kedv megszűnéséből adódó átruházási szándékra.

Ám léteznek azok a jogi lehetőségek, amelyek ezen alkalmakra vonatkozóan biztosítanak megoldást a vállalkozás kizárólag családi kézben való tartására – emelte ki elöljáróban a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Amikor megbomlik a vállalkozás feletti családi kontroll

Természetesen ahány vállalkozás, annyiféle élethelyzet, ám a téma szempontjából fel kell vázolni, hogy melyek azok a főbb esetkörök, amelyek a vállalkozás feletti családi kontroll megbomlásához vezethetnek.

E körben előfordulnak olyan esetek, melyek vonatkozásában valamely családtag a kezdeményezője a változásnak, hiszen például értékesíteni szeretné üzletrészét, de előfordul, hogy a feleken kívülálló ok felmerülte eredményez lépéskényszert, hiszen példának okáért valamely tag halála okán válik szükségessé a megfelelő lépések megtétele annak érdekében, hogy a tulajdonosok számára nem kívánatos személy ne válhasson a társaság tagjává.

A korlátolt felelősségű társaságok esetében a szabályozás biztosítja a tagoknak, hogy eldönthessék, kik azok, akikkel együtt kívánnak működni a vállalkozás gazdasági működése során – hangsúlyozta dr. Korim Balázs.

Eltérő lehetőségek állnak a társaságok tulajdonosai rendelkezésére a különböző részesedés-átruházási, illetve átszállási esetekben. A jogi szabályozás szempontjából a legfontosabb határvonal az adásvétel és az egyéb jogügyletek között húzódik. A Ptk. szabályozása mindkét esetkör vonatkozásában arra irányul, hogy lehetőség nyíljon olyan új tag társaságba való belépésének megakadályozására, akivel való együttműködés a többiek számára nem kívánatos, illetve arra, hogy a tagok közötti tulajdoni arányok fennmaradjanak.

Eszközök az adásvételi szerződés útján történő átruházás esetére

Adásvételi szerződés útján való átruházás esetében a Ptk. megkülönbözteti a tagok közötti és a kívülálló személyre történő átruházás esetkörét. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható, és a Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság tagjai egymás javára az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházása esetére az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jogot biztosítsanak, mely jogot üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan gyakorolhatják.

A tagok tehát, kifejezett ilyen irányú akaratuk esetében, amennyiben szándékuk ez, a társasági szerződésben egymás javára, a tulajdoni arányok fenntartását is szolgáló elővásárlási jogot alapíthatnak. Kívülállóra történő adásvételi szerződés útján való átruházás esetén az üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy a társasági szerződésben meghatározott tetszőleges sorrendben rendelkezik elővásárlási joggal, a fentiekben említett arányosságra vonatkozó szabály alkalmazásával.

Felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőség arra, hogy a tagok ne üzletrészeik egymáshoz viszonyított arányában gyakorolható elővásárlási jogot intézményesítsenek, hanem példának okáért kizárólag egyes tagokat illesse meg ez a lehetőség, vagy az arányokat másképpen rendezzék a felek.

Miként arra a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda korábbi, a vállalkozások ügyvezetésének alakításában rejlő potenciálokról szóló írásában itt és itt is utalt rá, az új polgári jogi kódex hatálybalépése után kialakult joggyakorlat egyértelműen a tekintetben, hogy valamely társasági jogi megoldás megengedhetőségének, s így bejegyezhetőségének eldöntése során azt kell vizsgálni, hogy a változtatás nem ütközik-e az eltérési tilalmak valamelyikébe.

Amennyiben pedig ilyen akadály nem áll fenn, úgy bármely kreatív elgondolás, mely a tagok közös akaratát fejezi ki, megengedhető. E tekintetben a Ptk. által meghatározott eltérési tilalmak közül egyértelműen a kisebbség jogainak nyilvánvaló sérelme merülhet fel.

Dr. Korim Balázs, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Azonban mivel mind a vállalkozás alapításakor, mind pedig azt követően a létesítő okirat elfogadásához, illetve módosításához valamennyi tag egyhangú akaratnyilatkozatára van szükség, így az esetlegesen kisebbségben lévő tagok saját maguk járulnak ilyen esetben hozzá kifejezetten e szabályozáshoz, ezáltal nyilvánítva ki, hogy nem tartja sérelmesnek a létesítő okirat e rendelkezését.

A Polgári törvénykönyv útmutatása

Dr. Korim Balázs szerint látható tehát, hogy a Ptk. elsősorban elővásárlási jog, illetve annak kiköthetőségének biztosításával ad eszközt a családi vállalkozások tagjainak kezébe ahhoz, hogy adásvételi szerződés útján történő értékesítés esetében elejét vehessék az egység megbomlásának és ily módon kizárólagosan családi kézben tarthassák a jövőben is a vállalkozást.

A törvény 3:167. § (7) bekezdése azonban mindemellett további lehetőségek előtt is megnyitja az utat, hiszen azon rendelkezésével, hogy „a társasági szerződésben az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében, kívülálló személyre történő átruházása érvényesen nem zárható ki", implicit módon a törvény eltérést engedő szabályozási koncepciójából kifolyólag lehetővé teszi, hogy az adásvétel útján történő átruházást meghatározott feltételhez kössék.

Kifejezett törvényi rendelkezés hiányában a szóba jöhető feltételek és korlátozások megengedhetősége mindenkor eseti mérlegelés tárgya, így a társasági szerződés megfelelő kialakítása során mindenképpen érdemes szakértői elem igénybe vétele. Ergo: e két opció, illetve a későbbiekben említett vételi jog nyújt védelmet a családi vállalkozások tagjai számára az ellen, hogy adásvételi szerződés útján a tulajdonosi körbe nem kívánt módon kívülálló személy kerüljön.

(A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)