Változás az Egyesült Királyság iparjogvédelmi és szerzői jogában

Vágólapra másolva!

A magyar online médiában a közelmúltban megjelent cikk, miszerint "Az EU-ban kinyírjak a 3D nyomatást" meglehetősen sarkalatos fordítása annak, hogy a Brit kormány az 1998. évi Szerzői jogi, Formatervezési és Szabadalmi törvény (CDPA) 52. cikkét hatálytalanította – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Origo

Vágólapra másolva!

SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők

Mit is jelentett a CDPA 52. cikke? – tette fel a kérdést dr. György Ádám. A CDPA 52. cikke egyes művek szerzői oltalmát 25 évben korlátozta a nyilvánosságra kerüléstől (ipari forgalmazástól) számítva, míg az az általános, hogy a szerzői jog a szerző halálát követő 70 évig oltalmazza a műveket.

A törvény e speciális mű kategória alatt azon művészeti alkotásokat érti, amelyeket ipari mennyiségben (több mint 50 darab) gyártottak le. Ebbe a kategóriába többnyire szobrok és olyan művek tartoznak bele, amelyek a művészeti szaktudás eredménye ("artistic craftsmanship.").

E két műfajtát igen nehéz meghatározni, azonban a Lucasfilm Limited and others v Ainsworth and another [2012] 1 AC 208 ügyben az angol bíróság úgy vélte, hogy egyfelől művészeti szaktudás által létrehozott mű létrehozójának valamilyen különös tudással vagy tehetséggel kell rendelkezni a gyártás területén, másfelől magának a műnek kell különösebb művészeti vagy esztétikai jegyeket hordoznia.

Tehát, ha a mű, mint például a Star Wars rohamsisak e kategóriába esett, akkor arra az alkotó csupán 25 év oltalmat szerzett, így azt követően szabadon, bármely jogi következmény nélkül volt az másolható.

Ugyanezen szabály vonatkozott olyan bútor termékek design oltalmára, amelyek egyben különös esztétikai jegyeket hordoztak.

Miért kellett a CDPA 52. cikkét hatálytalanítani?

A Brit kormány az Európai Unió Bíróságának a Case C-169/08 Flos v Semeraro. ügyében hozott döntése alapján határozta el magát arra, hogy a kérdéses klauzulát felülvizsgálja, amely során arra jutott, hogy az ellentétes a Szerzői Jogi Védelmi Idő Irányelvben foglaltakkal, amely az EU tagállamai jogszabályokat harmonizálta szerzői jogi oltalomi idő tekintetében – ismertette az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A CDPA 52. cikkének hatálytalanítása következtében, mindazon művészeti alkotások, amelyek e kategóriába tartoztak és a 25 éves oltalma lejárt, azok egy csapásra újra oltalmat élveznek. Példaként: ha XY művész 1980-ban létrehozott egy művet és abban az évben legalább 51 darabot készített belőle és adott is el, akkor a korábbi jog szerint csupán 2005-ig illette meg az oltalom, addig - feltételezvén, hogy 2010-ben hunyt el az XY művész - a változást követően 2080-ig részesül szerzői védelemben.

Az új szabályozás 2016. július 28-án lépett hatályba és csupán 2017. január 28-ig ad lehetőséget arra, a korábbi, 2015. október 28-a előtt gyártott „másolatokat" kiárusítsák a felhasználási engedéllyel nem rendelkező kereskedők – hangsúlyozta dr. György Ádám.

Az új szabályozás nem terjed ki - bár az előkészítő dokumentumok szerint tervben volt - magára a birtoklásra, azaz azon fogyasztóknak, akik ilyen termékeket, többnyire bútor másolatokat, vettek sem kell aggódni, hogy jogsértést követnek el.

Ami viszont érdekes fordulatot hoz a gyakorlatban, hogy e művek 2D dimenziós ábrázolásai is oltalom alatt állnak majd, így egy bútor design megjelenítése egy magazinban felhasználási engedély kötelessé válhat.

Lesz-e hatása?

Van-e mindennek különösebb hatása az EU többi tagállami szabályozására vagy piacára? Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője szerint a korábbi brit szabályozás az EU tagállamainak iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályai között kuriózumnak volt tekinthető.

A magyar szerzői jogi törvény nem tartalmazott ilyen korlátozást iparművészeti alkotások vonatkozásában, így a változás egyáltalán nem érinti a magyar szabályozást. Azonban gyakorlati szempontból mégis lesz a CDPA 52. cikk hatálytalanításának hatása, mivel immáron Magyarország területén is védelembe kell részesíteni e műveket (lásd fentebb), ha az Egyesült Királyság számít a szerző származási országának (1886-os Berni Uniós egyezmény szerinti).

Ami semmiképpen sem változott, az az, hogy a szerzői jogokat tiszteletben kell tartani és a művek jogosulatlan felhasználása komoly polgári és büntetői jogi következményeket vonz maga után – összegezte végezetül dr. György Ádám.