Változás az Egyesült Királyság iparjogvédelmi és szerzői jogában

2016.08.23. 10:23

A magyar online médiában a közelmúltban megjelent cikk, miszerint "Az EU-ban kinyírjak a 3D nyomatást" meglehetősen sarkalatos fordítása annak, hogy a Brit kormány az 1998. évi Szerzői jogi, Formatervezési és Szabadalmi törvény (CDPA) 52. cikkét hatálytalanította – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Mit is jelentett a CDPA 52. cikke? – tette fel a kérdést dr. György Ádám. A CDPA 52. cikke egyes művek szerzői oltalmát 25 évben korlátozta a nyilvánosságra kerüléstől (ipari forgalmazástól) számítva, míg az az általános, hogy a szerzői jog a szerző halálát követő 70 évig oltalmazza a műveket.

A törvény e speciális mű kategória alatt azon művészeti alkotásokat érti, amelyeket ipari mennyiségben (több mint 50 darab) gyártottak le. Ebbe a kategóriába többnyire szobrok és olyan művek tartoznak bele, amelyek a művészeti szaktudás eredménye ("artistic craftsmanship.").

E két műfajtát igen nehéz meghatározni, azonban a Lucasfilm Limited and others v Ainsworth and another [2012] 1 AC 208 ügyben az angol bíróság úgy vélte, hogy egyfelől művészeti szaktudás által létrehozott mű létrehozójának valamilyen különös tudással vagy tehetséggel kell rendelkezni a gyártás területén, másfelől magának a műnek kell különösebb művészeti vagy esztétikai jegyeket hordoznia.

Tehát, ha a mű, mint például a Star Wars rohamsisak e kategóriába esett, akkor arra az alkotó csupán 25 év oltalmat szerzett, így azt követően szabadon, bármely jogi következmény nélkül volt az másolható.

Forrás: Originalstormtrooper

Ugyanezen szabály vonatkozott olyan bútor termékek design oltalmára, amelyek egyben különös esztétikai jegyeket hordoztak.

Miért kellett a CDPA 52. cikkét hatálytalanítani?

A Brit kormány az Európai Unió Bíróságának a Case C-169/08 Flos v Semeraro. ügyében hozott döntése alapján határozta el magát arra, hogy a kérdéses klauzulát felülvizsgálja, amely során arra jutott, hogy az ellentétes a Szerzői Jogi Védelmi Idő Irányelvben foglaltakkal, amely az EU tagállamai jogszabályokat harmonizálta szerzői jogi oltalomi idő tekintetében – ismertette az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A CDPA 52. cikkének hatálytalanítása következtében, mindazon művészeti alkotások, amelyek e kategóriába tartoztak és a 25 éves oltalma lejárt, azok egy csapásra újra oltalmat élveznek. Példaként: ha XY művész 1980-ban létrehozott egy művet és abban az évben legalább 51 darabot készített belőle és adott is el, akkor a korábbi jog szerint csupán 2005-ig illette meg az oltalom, addig - feltételezvén, hogy 2010-ben hunyt el az XY művész - a változást követően 2080-ig részesül szerzői védelemben.

Az új szabályozás 2016. július 28-án lépett hatályba és csupán 2017. január 28-ig ad lehetőséget arra, a korábbi, 2015. október 28-a előtt gyártott „másolatokat" kiárusítsák a felhasználási engedéllyel nem rendelkező kereskedők – hangsúlyozta dr. György Ádám.

Az új szabályozás nem terjed ki - bár az előkészítő dokumentumok szerint tervben volt - magára a birtoklásra, azaz azon fogyasztóknak, akik ilyen termékeket, többnyire bútor másolatokat, vettek sem kell aggódni, hogy jogsértést követnek el.

Ami viszont érdekes fordulatot hoz a gyakorlatban, hogy e művek 2D dimenziós ábrázolásai is oltalom alatt állnak majd, így egy bútor design megjelenítése egy magazinban felhasználási engedély kötelessé válhat.

Lesz-e hatása?

Van-e mindennek különösebb hatása az EU többi tagállami szabályozására vagy piacára? Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője szerint a korábbi brit szabályozás az EU tagállamainak iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályai között kuriózumnak volt tekinthető.

A magyar szerzői jogi törvény nem tartalmazott ilyen korlátozást iparművészeti alkotások vonatkozásában, így a változás egyáltalán nem érinti a magyar szabályozást. Azonban gyakorlati szempontból mégis lesz a CDPA 52. cikk hatálytalanításának hatása, mivel immáron Magyarország területén is védelembe kell részesíteni e műveket (lásd fentebb), ha az Egyesült Királyság számít a szerző származási országának (1886-os Berni Uniós egyezmény szerinti).

Ami semmiképpen sem változott, az az, hogy a szerzői jogokat tiszteletben kell tartani és a művek jogosulatlan felhasználása komoly polgári és büntetői jogi következményeket vonz maga után – összegezte végezetül dr. György Ádám.