A közös ingatlantulajdon megszüntetése (1. rész.)

2016.09.13. 07:52

Közös ingatlantulajdonról beszélünk, ha az önálló ingatlan több személy hányadokban kifejezhető osztatlan eszmei tulajdonában áll. Megszüntetésének legfontosabb kérdéseit a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kovács Ákos járja körül háromrészes sorozatában; most az első részt olvashatja.

Mielőtt a közös ingatlan tulajdon megszüntetésére rátérünk, elengedhetetlen, hogy ne tisztázzuk azt, hogy mi is pontosan a közös tulajdon fogalma, hogyan keletkezhet és mik a fő konfliktusforrások – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

A Ptk. szerint „A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.". Közös ingatlantulajdonról beszélünk, ha az önálló ingatlan több személy hányadokban kifejezhető osztatlan eszmei tulajdonában áll.

A közös ingatlantulajdon attribútumai tehát az egységes önálló ingatlan és a tulajdonosi közösség, ami lehet formátlan (például: közös háztartásban élők közös tulajdona), vagy szabályozott (társasház, építőközösség).

Amikor nem keletkezik közös tulajdon

Nem keletkezik közös tulajdon azokban az esetekben, amikor a tulajdonostársak az ingatlantulajdoni illetőségüket gazdasági társaságba apportálják, azaz a tulajdonostársak gazdasági társasággá szerveződnek. Ez éppen ellenkezőleg a közös tulajdon megszüntetéséhez vezet.

A társasházzal ellentétben, a tulajdonosi közösség hiánya okán nem beszélhetünk közös tulajdonról az ingatlanszövetkezetek esetében sem, mivel azok az ingatlanrészek, amelyek nincsenek a szövetkezeti tagok külön tulajdonában, a szövetkezet, mint jogi személy kizárólagos tulajdonát képezik.

Dr. Kovács Ákos szerint akkor sem beszélhetünk közös tulajdonról, ha több személy a saját önálló tulajdonát közös célra használja (például: szomszédos ingatlanok közös fejlesztése), mivel a közös tulajdon fenti definíciója nem az ingatlan megosztottságát jelenti, hanem a tulajdonjog és annak részjogosítványai (rendelkezés, birtoklás, használat, hasznosítás) megosztottságát.

Ingó dolgon és jogon is fennállhat a közös tulajdon

Közös tulajdon természetesen nem csak ingatlanon, hanem ingó dolgon, vagy akár jogon is fennállhat, azonban a leggyakoribb forma a közös ingatlantulajdon, mely átruházásra irányuló szerződéssel (például: adásvétel), jogi tény (például: öröklés, közös háztartásban élők szerzése, ráépítés) bekövetkezésével vagy jogszabállyal keletkezik.

A konfliktushelyzetek általában akkor alakulnak ki, amikor a közös tulajdon létrejötte valamelyik, vagy akár mindegyik tulajdonostárs szándéka ellenére következik be, vagy később a tulajdonjogi részjogosítványok gyakorlásában nem tudnak megegyezni.

Jogvita esetén elkerülhető a bírósági út

Ilyenkor elsősorban arra kell törekedni, hogy a jogvitát bírósági út igénybevétele nélkül meg lehessen szüntetni. A polgári törvénykönyv szerint: „A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben."

Tehát bármikor mód van arra, hogy a tulajdonostársak határozathozatal útján rendezzék vitájukat. A tulajdonosi közösség szótöbbséggel hozott határozataival szemben a törvény jogorvoslatot tesz lehetővé.

Amennyiben a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, úgy a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja.
Sok esetben azonban a jogvitát nem tudják feloldani a határozathozatallal, így ilyenkor nem marad más megoldás, mint a közös tulajdon megszüntetése – húzta alá a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Amikor csak a megszüntetés lehet a megoldás

A közös tulajdon megszüntetése mindenekelőtt a tulajdonostársak szabad rendelkezési körébe tartozik, tehát bármikor lehetőségük van arra, hogy a közös tulajdont szerződéssel egymás között (teljesen vagy részben) megszüntessék. A bírósági megszüntetésre teljes egyetértés hiányában vagy akkor van szükség, ha a megszüntetést illetően van ugyan konszenzus, de a megszüntetés módjában nincs.

dr. Kovács Ákos, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Tekintettel arra, hogy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozóan más törvényi szabályozás nincs, így a megszüntetés bíróságon kívüli módjára is a Ptk. rendelkezései az irányadóak, de természetesen e szabályozástól eltérő megállapodás is lehetséges – mutatott rá dr. Kovács Ákos.

A törvény szerint: „A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja."

Végső soron: „Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.."

(A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjével készült háromrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)