A közös ingatlantulajdon megszüntetése (2. rész)

2016.09.15. 21:04

Közös ingatlantulajdonról beszélünk, ha az önálló ingatlan több személy hányadokban kifejezhető osztatlan eszmei tulajdonában áll. Megszüntetésének legfontosabb kérdéseit a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kovács Ákos járja körül háromrészes sorozatában; most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

Amennyiben a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak nem képesek konszenzussal, tehát szerződéses úton elérni, úgy a törvény szerint ennek ítélettel történő rendezését bármelyik tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól. A pert egy vagy több tulajdonostársnak kell megindítania egy másik, vagy több másik tulajdonostárs ellen.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos, hogy az ilyen jellegű perekben az ingatlan összes tulajdonosának perben kell állnia. Tehát abban az esetben is az összes tulajdonostársat perbe kell vonni, ha a kereset csak az egyik tulajdonostárssal fennálló közösség megszüntetésére irányul, mivel ez lényegesen érintheti a többiek jogát is.

A legmagasabb bírói fórum állásfoglalása

Ezt a kört a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) polgári kollégiumának 1/2008. (V.19.) számú véleménye tovább bővíti – utalt rá dr. Kovács Ákos.

Az állásfoglalás szerint perbe kell vonni (ha van) az özvegyi jogra, más haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor az ilyen jognak a jogosultját is, de a körülményektől függően a felsoroltakon túl is felmerülhetnek olyan személyek, akik perbe vonása indokolt.

Az előzetes bizonyítás jogintézménye

A sorozat 1. részében már felsorolt, a perben kérhető megszüntetési módok magyarázata előtt fontos megemlíteni, hogy már a keresetlevél beadása előtt van jogi lehetőség arra, hogy a majdani peres eljárás, azon belül is a bizonyítási eljárás időtartamát lerövidítsük.

Ez az úgynevezett előzetes bizonyítás, amely eljárás elsősorban a későbbi per egyik fő kérdése, a megváltásra kerülő tulajdoni hányad forgalmi értéke meghatározása érdekében kérhető az illetékes (per)bíróságtól, vagy közjegyzőtől. Az előbbire maga a polgári perrendtartásról szóló törvény ad lehetőséget, míg a másodikra a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény (Knptv.).

Az érdekelt fél kérelmére, tehát a Pp. szerint már a per megindítása előtt előzetes bizonyításnak lehet helye, ha valószínűsíthető, hogy ez a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti, illetve, például abban az esetben is, ha a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakaszában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézségekbe ütközne.

A második, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda praxisában gyakoribb fajtája az előzetes bizonyításnak az, amikor a Knptv. szerint a közjegyzőtől kérik, hogy folytasson le előzetes bizonyítást, rendeljen ki igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt – mutatott rá dr. Kovács Ákos.

Mindkét eljárásnak jellemzője, hogy az eredményeként elkészült szakértői véleményt (az eset körülményeitől függő időkorláton belül) a bíróságnak úgy kell figyelembe vennie, mintha azokat, egy a per folyamán kirendelt szakértő adta volna, így a további bizonyítási e körben szükségtelenné válhat.

A per tárgyának értékével kapcsolatos kérdések

A fentiekhez kapcsolódóan elmondható, hogy a per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának, az ingatlan társasházzá alakítása esetében pedig a tulajdonába adni kért lakásnak az értéke.

Ám, ha a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték.

Amennyiben pedig a felperes az iránt indít keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke.

Alkalmazható megszüntetési módok és magyarázatuk

Sokszor még a jogászok számára sem világos, hogy a polgári törvénykönyv szerinti taxáció (Ptk. 5:84. §) egyben alkalmazhatósági sorrendiséget is jelent – hangsúlyozta a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője.

Tehát, a bíróság csak abban az esetben mellőzheti a közös tulajdon természetben történő megszüntetését, ha az jelentékeny értékcsökkenéssel járna, gátolná a rendeltetésszerű használatot, vagy a tulajdonostársak rossz viszonya (például: volt férj és feleség) ezt nem teszi lehetővé, illetve a megszüntetés ezen módja ellen az összes tulajdonostárs tiltakozik.

Természetesen számos egyéb feltétele (például: ingatlan nyilvántartási foganatosításra alkalmas vázrajz, illetve hatósági engedély beszerzése, stb.) is van a megosztás ezen módjának, hiszen a természetbeni megosztás nem tisztán geometriai, matematikai kérdés, és nem is pusztán a tulajdonostársak elhatározásán múlik. Könnyen elképzelhető, hogy a természetbeni megosztás még teljes egyetértés mellett is kizárt.

Forrás: Thinkstock

Az elsődleges megszüntetési módnak a lehetőségekhez képest követnie kell a tulajdoni hányadokat, és a térmérték szerinti arányoknak igazodniuk kell a tulajdoni illetőségek arányaihoz. A bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy az új önálló ingatlanok alkalmasak lesznek-e a rendeltetésszerű használatra.

Ha ez az ingatlan adottságai, a már kialakult használati viszonyok, a kialakuló új önálló ingatlanok rendeltetésszerű használhatósága vagy a fentírt további szempontok miatt nem lehetséges, vagy egyes tulajdonostársak méltányos érdekeit sérti, a természetbeni megosztás arányai eltérhetnek az eszmei tulajdoni hányadoktól.

Amennyiben akadályai vannak a természetes megosztásnak...

Amennyiben a természetbeni megosztásnak akadálya van, vagy ez a tulajdonostársakra tekintettel indokolt (rossz viszony), a törvény az alkalmazhatósági sorrend második szintjén lehetővé teszi azt, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja. (Erről és a további megszüntetési módokról a következő, befejező részben olvashatnak.)

(A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértőjével készült háromrészes írás harmadik, befejező részét hamarosan közöljük – a szerk.)