SBGK: mobil applikáció és más újdonságok a közbeszerzési törvényben

2017.04.26. 08:03

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény közelmúltban történt módosításai számos figyelemreméltó változást hoztak – hívta fel az Origó figyelmét az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője. Dr. Sályi Adrienn közbeszerzési szakjogász ezekből emel ki néhányat a Közbeszerzési Hatóság által közreadott tájékoztatás alapján, ennek során pedig inkább a gyakorlatra fókuszál, és ezúttal nem érinti az értékhatárok módosítását, illetve az azokkal kapcsolatos eljárási szabályok változásait.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kifejtette: a törvény 2015 őszén történt hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait és a közben érkezett európai uniós észrevételeket figyelembe véve számos változás történt a közbeszerzéseket körülölelő jogszabályokban és gyakorlatban.

Változások a törvény szövegében

A közbeszerzéseket már nemcsak a szerződés megkötéséig, hanem a szerződés teljesítésének befejezéséig tartó egységként kezelő új, komplexebb szemlélet alapján - a nemzeti eljárásokban is kötelezően alkalmazandó - új kizáró okként került a törvénybe, hogy egy következő eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozó és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábban súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás, vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.

Az új eredménytelenségi okok egyike a törvényben, ha az ajánlattételi határidőben nem nyújtottak be legalább kettő ajánlatot, ez esetben ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást és így bírálnia, értékelnie sem kell ajánlatkérőnek. Az új szabályozás alapján szintén eredménytelen lesz az eljárás, ha ajánlatkérő hibájából olyan súlyos jogsértés történt, amely miatt már nem állítható helyre az eljárás jogszerűsége – mutatott rá dr. Sályi Adrienn.

A gyakorlatban történt változások

A felhívás kitöltése során mindannyian találkoztunk a karakterkorlát okozta nehézséggel, és nagyon kreatívnak kellett lennünk, hogy minden fontos információ beleférjen a szűk keretek közé. Ezt a problémát felismerve a jövőben elegendő lesz a kizáró okok és az alkalmassági követelmények meghatározása az igazolásukra benyújtandó dokumentumok megjelölésével, illetve amennyiben ajánlatkérő nem határoz meg műszaki alkalmassági feltételt, ennek indoklása és az ajánlatok értékelésére vonatkozó adatok.

A felhívásban szereplő minimális tartalmat pedig a dokumentációban egészíthetjük ki az ajánlattevők teljes körű tájékoztatására. Azonban változatlanul fontos követelmény, hogy a szerződés tárgya és mennyisége a lehető legpontosabban legyen meghatározva már a felhívásban is méghozzá azzal a céllal, hogy ajánlattevők már a felhívás elolvasásakor világosan lássák, hogy mire vonatkozik az eljárás és ennek függvényében egyértelműen el tudják dönteni, hogy tegyenek-e ajánlatot.

Ajánlatkérők terheit csökkenti, hogy nem kell bírálni az összes ajánlattevő által önkéntesen benyújtott igazolásokat, csak a leendő nyertestől beérkezőket, mégpedig úgy tekintve azokra, mintha azokat ajánlatkérő felhívására csatolta volna.

A szakemberekre vonatkozó vállalás általában nem javítható hiánypótlásban, csak a Kbt. 71. § (4) bekezdésén alapulva, ajánlatkérő felhívására cserélhető le a személye, amennyiben kizáró ok ál fenn vele szemben. Az így újonnan bekerült személy értékelésekor maximum az eredetivel egyenértékűként vehető figyelembe.

Forrás: Microsoft

Ehhez hasonló szabály és az ajánlat torzulásának elkerülése érdekében érdemes odafigyelni rá, hogy amennyiben ellentmondás merül fel a szakemberekkel kapcsolatos jellemzők megadása során a felolvasó lap és az azon szereplő adatokat alátámasztó dokumentumok között és a hiánypótlás, felvilágosítás kérése után sem tisztázódik az ellentmondás, akkor ajánlatkérőnek a legkedvezőtlenebb variációt kell figyelembe vennie – figyelmeztetett az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A három ajánlattevős eljárások

Az úgynevezett három ajánlattevős eljárásoknál - elsősorban a piac egyes szegmenseiben tapasztalt gyakorlati nehézségek könnyítésére - a továbbiakban már elegendő lesz csak kiegészíteni háromra az ajánlattételre felhívottak számát, így amennyiben van már legalább három (önkéntes) jelentkező, nem kell további három gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre

E körben és általánosságban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztásánál is fontos elvárás, hogy kiválasztásukat előzze meg egy dokumentált piackutatás és szigorú válogatás után tényleg csak a szakmailag megbízható és teljesíteni képes szervezetek kerüljenek felhívásra. Az eljárás sikerét támogatja az a követelmény is, hogy az összefoglaló tájékoztatásban is minél több adat kerüljön rögzítésre ezzel is már előre szűrve az alkalmatlan ajánlattevőket.

Az ajánlatkérők és az ajánlattevők, illetve az eljárások jogszerűségének segítésére a Közbeszerzési Hatóság folyamatosan dolgozik a gyakorlatot segítő további útmutatók kiadásán, illetve a Hatóság elnöke által pár napja bemutatott egészen újszerű, az éppen aktuális közbeszerzési eljárások adatainak nyomon követésére létrehozott telefonos applikáció is azt a cél szolgálja, hogy minél több gazdasági szereplő tudjon részt venni az eljárásokban növelve ezzel a versenyt, amely alappillére egy gyarapodó gazdaságnak – hangsúlyozta végezetül dr. Sályi Adrienn.