KRS: mire és hogyan használható az előzetes vitarendezés?

Businessman, tanácsadás, megbeszélés, meeting

A jogalkotó gyors és effektív módon biztosítja az előzetes vitarendezés jogintézményével, hogy a felek a Közbeszerzési Döntőbizottság igénybevétele nélkül időben rendezzék a közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett sérelmüket – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Merics Lajos kifejtette: ha az érdekelt gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során úgy érzi, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el vele szemben, akkor az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, hogy úgynevezett előzetes vitarendezést kezdeményezzen.

Ezzel problémáját gyorsan jelezheti az ajánlatkérőnek, aki ilyenkor köteles nagy körültekintéssel megvizsgálni az esetet. A kezdeményezőnek figyelnie kell a közbeszerzési beadványokra vonatkozó aranyszabályokra, a határidő és a formai előírások betartására.

A határidő szabályai és érdekképviseleti szervek lehetőségei

A határidő tekintetében legtöbb esetben a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanap az irányadó – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ez alól kivétel, ha az érdekelt gazdasági szereplő az ajánlati felhívást (például a műszaki előírások, vagy alkalmassági követelmények indokolatlanul túlspecifikált módja miatt) jogsértőnek tartja, mert ilyenkor alapesetben az ajánlattételi határidő letelte előtti tízedik napig lehet előzetes vitarendezést kezdeményezni.

Érdekesség, hogy a közbeszerzési törvény lehetőséget kínál arra, hogy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is élhessen ezzel a jogintézménnyel. Ha ugyanis ezek a neutrális szervek sérelmezik az eljárást megindító felhívást, akkor az érdekelt gazdasági szereplő elkerülheti a közvetlen konfrontációt az ajánlatkérővel.

A formai követelmények

Milyen formai szabályokra kell figyelni? A kérelemben meg kell jelölni és észrevételezni kell az eljárási cselekmény, dokumentum jogsértőnek tartott elemét, vonatkozó adatokkal, tényekkel - és ha lehetséges – iratokkal, konkrét javaslattal alátámasztva. A beadványt faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére.

Az előzetes vitarendezés egyik legkülönlegesebb szabálya, hogy az ajánlatkérő a kérelem benyújtása után abban az esetben is jogosult hiánypótlás, felvilágosítás és indokláskérés benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már egyébként nem lenne lehetőség – utalt rá dr. Merics Lajos.

Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Az ajánlatkérő gyorsan kap választ a kérelmére. Az ajánlatkérő a kérelmezőt, valamennyi ajánlattevőt és részvételre jelentkezőt a hiánypótlás, felvilágosítás és indokláskérés esetén a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül, ha ezek nem szükségesek, már három munkanapon belül értesíti egzakt válaszáról.

Fontos információ, hogy az ajánlatok bontását követően történt cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

A jogalkotó gyors és effektív módon biztosítja az előzetes vitarendezés jogintézményével, hogy a felek a Közbeszerzési Döntőbizottság igénybevétele nélkül időben rendezzék a közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett sérelmüket – összegezte végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.