A bérbeadó és a bérlő jogai

Gyakori az a bérbeadói panasz, hogy jogszabályok mintha nem is a tulajdonosokat védenék, hanem a birtokon belül lévő, nemegyszer rosszhiszemű bérlőt. Ez természetesen nem így van, ám annyi bizonyos, a bérbeadóknak minden esetben be kell tartaniuk a törvényes utat.

A birtokvédelem ugyanis a nem fizető bérlőt is megilleti mindenkivel szemben – függetlenül attól, hogy betartja-e a bérleti szerződés rendelkezéseit. Sőt, még abban az esetben is megilleti a birtokvédelem, ha már nem áll fenn bérleti jogviszony.

A bérlő jogosult az ingatlan zavartalan használatára, és a bérbeadó bejelentés nélkül nem léphet be az ingatlan területére. Továbbá nem cserélheti ki a zárakat figyelmeztetés, új kulcsok átadása nélkül, nem kapcsoltathatja ki a közüzemi szolgáltatásokat, nem bonthatja fel a bérlő postáját.

Viszont a bérlő köteles megfizetni a bérleti díjat, megjavítani az általa vagy lakótársai által okozott károkat, kifizetni a háztartási számlákat, rendben tartani az ingatlant, és ugyanolyan állapotban visszaadni, mint amilyen állapotban átvette.

Értesítés, kézbesítés

A tapasztalatok szerint már a felmondás kézbesítése kapcsán számos gond mutatkozhat – például a bérlő azt nem veszi át. A bérbeadó akkor jár el helyesen, ha először tértivevényes felszólító levelet küld a bérlőnek - és csak ezután következhet az ügyvéd felszólítása.

A magyar bírói gyakorlat szerint a közlést megtörténtnek kell tekinteni, ha tértivevényben adjuk fel, és az a „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, avagy az átvételt a bérlő bizonyíthatóan megtagadja.

Éppen ezért a szerződésben érdemes kikötni a tértivevényes kézbesítést, amely így igazolja, miszerint bérlőnkhöz neki felróható okból nem jutott el a felmondás.

Fizetési meghagyás és per

Eredménytelenség esetén fizetési meghagyás kibocsátását kell kérni a bíróságtól, ám ha a bérlő ennek ellentmond, az ügy perhez vezet. Hasonlóan peres eljárás következik akkor, ha a bérlő a felmondás jogszerűségét vitatja.

A bérbeadó itt azzal a jogi technikával élhet, hogy nem a felmondás jogszerűségének megállapítása, hanem az ingatlan kiürítése miatt indít pert.

Érdekes helyzet, ha a bérlő ugyan fizet, ám személyi körülményeiben, életvezetésében változások történtek, és ennek nem örül a bérbeadó: például a bérlőnek gyermeke született. A hatályos szabályozás szerint a magántulajdonban lévő lakás bérlője kiskorú gyermekét és az unokáját befogadhatja, még a tulajdonos tiltása ellenére is.

A bérlő elhunytával a következő helyzet állhat elő: azok jogosultak a lakásbérlet folytatására, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatott: kiskorú gyermek, unoka, házastárs, szülő, de csak akkor, ha életvitelszerűen együtt laktak a bérlővel.

Fotó: Vorigin Dóra

Nem érvényesek a szabályok a házastársra akkor, ha bérlő a szerződés megkötése után nősült meg vagy ment férjhez. Ilyenkor a házastárs csak a szerződés módosítása után, a bérbeadó engedélyével költözhet oda.

Előzetes óvintézkedések

Bár az ingatlankiadás jellegzetesen bizalmi jogviszony, a bérbeadó mégis több, előzetes óvintézkedést tehet a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében. Az első lépés egy olyan, ügyvéd vagy közjegyző által készített bérleti szerződés lehet, amely kifejezetten tartalmazza a tennivalókat arra az esetre, ha a bérlő nem fizet.

A szerződésbe a jogászok számos biztonsági elemet építhetnek be a kaucióval, a felmondás jogának gyakorlásával kapcsolatban.

Megoldás lehet a határozott idejű szerződés, amely a megjelölt időpont elteltével megszűnik, és ezt követően a bérlő már birtokháborítást követ el. Hátránya, hogy csak rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg idő előtt.

Ezért praktikus megoldásnak tűnik, hogy kössünk féléves, határozott idejű szerződést, és közben minden hónapban rigorózusan ellenőrizzük, rendben van-e minden az ingatlanban. Elégedettség esetén újraköthetjük a kontraktust.