Mit tehetünk annak érdekében, hogy örömünket ne rontsák el nehezen nyíló ablakok, leeső kilincsek? Kétrészes írásunk első részét olvashatják.

A lakásépítéssel kapcsolatosan egy kormányrendelet (181/2003) szabja meg a jótállási kötelezettséggel kapcsolatos teendőket, ám rendelkezik róla a Polgári törvénykönyv 248. paragrafusa is.

Ezek a jogszabályok azt mondják ki, hogy az építést, a szerelést végző az átadás-átvételtől számított három éven belül jótállással tartozik a hibátlan teljesítésért.

Tételes felsorolás a kormányrendeletben

A kormányrendelet tételesen felsorolja, hogy az ingatlan pontosan mely szerkezeti részeire vonatkozik jótállás, amely köre egyébként az elmúlt években bővült: immár nem csupán a falban futó csövekre, nyílászárókra, hanem a vakolásra, az elektromos vezetékekre, kapcsolókra, vakolásra, szigetelésre is kiterjed.

Vagyis, szó sincs arról, hogy a lakásvásárló védtelen lenne a vállalkozókkal, építő cégekkel, vagyis a beruházókkal, kivitelezőkkel szemben, így a műszaki átadás során nyugodtan, és tüzetesen vizsgáljunk meg mindent.

Érdemes kipróbálni mindent

Nem szégyen kipróbálni a küszöbök teherbírását, többször is ki- és becsukni az ajtókat, ablakokat, ellenőrizni a festést, a csempéket, a lámpákat, a riasztó működését.

Forrás: --

Ha valamit nem találunk rendben, vetessük jegyzőkönyvbe, hiszen a jog szerint a kivitelező- a fő szabály szerint - tizenöt napon belül köteles a hibát kijavítani, vagy kicserélni.

A jótállás eleve azt jelenti: a kereskedő, gyártó garanciát vállal arra, hogy bizonyos időtartamon belül a termék, esetünkben az ingatlan, kifogástalanul működik.

Ami az időtartamot illeti, ez lehet több is, mint három év, hiszen az épületek szerkezetére általában tíz év a garancia-idő.

Ugyanakkor az eladó vállalhat a vevőre nézve még kedvezőbb jótállási feltételeket, egyet nem tehet: a kormányrendeletben foglaltaktól nem térhet el a vevő, megrendelő hátrányára, ez ugyanis mindenféle kontraktus semmisségét jelenti.

(Az írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)