KRS: csekély mértékű a jogkövetés a munkavédelem területén

2017.09.05. 18:58

Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi szabálysértéseknek súlyos következményei lehetnek, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az alábbiakban azt mutatja be, hogy a munkáltatóknak milyen főbb kötelezettségeket kell betartaniuk, és azok figyelmen kívül hagyása milyen következményekkel járhat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei között működő munkavédelmi hatóság rendszeres időközönként nyilvánosságra hozza a munkavédelmi ellenőrzések eredményeit, melyből aggasztó következtetések vonhatóak le – figyelmeztetett elöljáróban dr. Kéri Ádám.

Egyrészt látható, hogy az ellenőrzött munkáltatók közel 80 százaléka nem tartja be maradéktalanul a munkavédelemre vonatkozó előírásokat. Ez az arány a 2017. év első félévében 78.3 százalék volt. Ennek következtében pedig a munkabalesetek száma is növekedést mutat. S habár az ellenőrzések száma kis mértékben csökkent, a kiszabott bírságok mértéke változatlanul magas.

Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi szabálysértéseknek súlyos következményei lehetnek, az alábbiakban azt mutatjuk be, érdemes körüljárni az, hogy a munkáltatóknak milyen főbb kötelezettségeket kell betartaniuk, és azok figyelmen kívül hagyása milyen következményekkel járhat.

Az is lehet munkáltató, aki nem is gondolja

Elsőként érdemes megvizsgálni a kötelezettségek alanyait. A munkavédelmi törvény ugyanis eléggé tágan határozza meg a kötelezettek körét – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Szervezett munkavégzésnek minősíti a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munkavégzést.

Fontos rámutatni arra is, hogy a törvény több esetben vélelmet állít fel, melynek következtében olyan vállalkozásokat/személyeket is munkáltatónak kell tekinteni, amelyek nem érintettek a fenti jogviszonyokban.

Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén például munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Hasonló vélelmet állít fel a törvény az úgynevezett összehangolási kötelezettség vonatkozásában is.

Olyan munkahelyen ugyanis, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen.

Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Ez utóbbi vélelmek alapján ráadásul a hatóság több esetben, jogerős bírságot szabott ki – emelte ki dr. Kéri Ádám.

Ezek a főbb munkavédelmi kötelezettségek

Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Ennek keretében a munkavégzés megkezdése előtt előzetes (munkavédelmi intézkedések 5 százaléka), majd időszakos alkalmassági vizsgálatokat (munkavédelmi intézkedések 3 százaléka) kell biztosítania.

A munkakörhöz igazodóan folyamatos képzéssel arról is gondoskodni szükséges, hogy a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit folyamatosan ismerje (munkavédelmi intézkedések 20 százaléka), az ahhoz szükséges végzettséggel rendelkezzen (például: targoncavezetés). Ezen túlmenően fel kell mérnie a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatokat, mely kockázatfelmérést rendszeres időközönként meg kell ismételni (munkavédelmi intézkedések 7 százaléka).

Forrás: Science Photo Library/DISABILITYIMAGES\SCIENCE PHOTO LIBRARY/Disabilityimages\Science Photo L

A feltárt kockázatokat, valamint az ellenük való védekezés módját a munkavállalókkal ismertetni szükséges. Ennek fő módja a munkaidőben szervezett munkavédelmi oktatás. Természetesen az egyes kockázatokra (hő, esés, áramütés, hang, mozgás, por, vegyi anyagok stb.) figyelmeztető jelzésekkel is fel kell hívni a figyelmet. Elsősorban kollektív, annak hiányában egyéni védőeszközökkel is kell a munkavállalók egészségét és biztonságát óvni. Az előírt létszám elérése esetén pedig munkavédelmi képviselő választása kötelező.

A munkavállaló egyebekben jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, valamint a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. Ezek hiányában akár a munkavégzést is jogszerűen megtagadhatja.

Jogsértés esetén bírság, kártérítés, büntető eljárás is előfordulhat

A jogsértések következményei változatosak. Elsőként is a hatóság mind közigazgatási, mind pedig munkavédelmi bírság kiszabására jogosult, mely jogosítványát növekvő mértékben alkalmazza. Súlyos jogsértésnek tekinti az egyéni és kollektív védőeszközök hiányát (különösképpen az építő- és feldolgozóiparban), az előzetes, és időszakos alkalmassági vizsgálatok elmulasztását, a megfelelő képesítés nélküli foglalkoztatást, illetve a védőberendezések, jelzések használatának mellőzését. Ezek a mulasztások ugyanis a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét kiemelten veszélyeztetik.

Ilyen mulasztások eredményeképpen közel 160 millió forintnyi bírság került kiszabásra az év első félévében. Ennél potenciálisan súlyosabb következményekkel járhatnak a munkabalesetekből eredő kártérítési, illetve járadékigények, de az sem zárható ki, hogy büntetőeljárás is induljon az ügyben.

A BH2016.230. számú ügyben például a Kúria arra is rámutatott, hogy a munkáltatót büntetőjogi felelősség terheli az általa foglalkoztatott munkavállaló testi sérülést, maradandó fogyatékosságot vagy halált okozó üzemi balesetéért akkor is, ha a munkavégzés során előálló baleseti veszélyhelyzetet nem maga teremtette meg, de annak bekövetkeztét a tőle elvárható pontosságot tanúsítva észlelhette volna, és erről a munkavállalót tájékoztatva a baleset elkerülhető lett volna.

Érdemes tehát a munkavédelmi szabályok követésére nagyobb hangsúlyt helyezni, és ennek keretében szakértővel is konzultálni – tanácsolta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.