Az utóbbi évek jogalkotásának eredményeképpen jelentősen leszűkült azon építési munkák köre, amelyekhez építési engedély szükséges – hangsúlyozták elöljáróban a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.
Mindez a kormány által az építőiparban végbe vitt bürokrácia csökkentés nagyon fontos eredménye, amely példának okáért bevezette az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység jogi kategóriáját.
Nagyobb volumenű projekteknél nincs változás
Ám az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység jogi kategóriája csak a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületeket érinti.
Vagyis, a nagyobb volumenű, tehát például többlakásos társasházépítésre irányuló projektek esetében továbbra is fennmarad az építési engedélyezési eljárás – emelték ki a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek változatlanul szükségük van a hasznos jogi tudnivalókra.
Hasznos tudnivalók
Miként azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/20012. (XI. 8.) számú kormányrendelet is leszögezi, az építési tevékenység végzésére főszabály szerint, az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.
Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során számos körülmény vizsgálatát végzi el. Csak néhány példa: vizsgálja, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseinek, kötelező előírásainak.
Így vizsgálja azt is, hogy egyebek mellett összhangban van-e az építési tevékenység a helyi építési szabályzat előírásaival, s maga a beépítésre szánt terület jogi szempontból alkalmas-e erre a célra.
Mindezeken túl fontos szempont az is, hogy ne ütközzön a beruházás a törvény által meghatározott tilalmakba.
A hatóság górcsöve alatt
Górcső alá veszi továbbá a hatóság, hogy az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén megtörtént-e, a telek rendezett-e.
Ezen túlmenően, olyan szakmai kérdések vizsgálata történik a kormányrendelet alapján, minthogy többek között a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
További szakmai vizsgálatok döntenek arról, hogy az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná vagy az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné – ismertették a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.
Fontos értékelési szempont továbbá, hogy a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges járulékos építmények telken belüli elhelyezése, a közlekedési hálózathoz való csatlakozás és az előírt közműellátás vagy ennek hiányában a közműellátásnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletnek megfelelő, egyedi módon történő kiváltása.
További szempont, hogy a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, illetve, hogy az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.
Az építésügyi hatóság természetesen ennél tágabb körű vizsgálatot folytat le, ugyanakkor már az eddigiek is jó képet adnak a hatósági eljárás beható jellegéről.
Tudnivalók a kiadott építési engedélyről
Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető, az engedély pedig véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos.
Amennyiben az építési engedély hatályossága alatt az építési tevékenységet megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia, ugyanakkor az építési engedély hatálya meghosszabbítható.
A végleges építési engedély tartalma meghatározó, hiszen főszabály szerint a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet – húzták alá végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.