KRS: munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerek jogszerű működtetése (1. rész)

biztonsagi kamera cctv
Városi rendszerek ellehetetlenítésére is egyre többször vetik be a zsarolókat
Vágólapra másolva!
A munkavállalók munkavégzése kapcsán alkalmazott kamerás megfigyelőrendszerek tekintetében számos jogi előírásra érdemes figyelemmel lenni, ezért a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes, átfogó írásukban segítenek a jogi környezettel kapcsolatos tudnivalókban. Most az első részt olvashatja.
Vágólapra másolva!

Munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek kapcsán általánosságban először is rögzíteni szükséges, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („új Mt.") alapvetően csak általános rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapján a munkavállalók információs önrendelkezési jogának korlátozási lehetősége adott.

Ám annak pontos kereteit többek között a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vevő joggyakorlatra tekintettel szükséges a munkáltatónak meghatároznia egyedi jelleggel – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Általánosságban munkavállalók munkavégzése kapcsán alkalmazott kamerás megfigyelőrendszerek tekintetében az alábbiakra érdemes figyelemmel lenni.

Amire érdemes figyelemmel lenni

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: „NAIH") állásfoglalásai és eseti döntései alapján rögzítendő, hogy egyrészről munkaviszonyban a hozzájáruláson alapuló munkáltatói adatkezelés alapvetően nem – illetve csak nagyon szűk körben - értelmezhető (tekintettel a munkavállalók függő jogi helyzetére, a munkaviszonyokra jellemző alá-fölérendeltségi viszonyra, és így az önkéntesség megkérdőjelezhető voltára).

Másrészről, alapvetően a munkavállalók ellenőrzésére az új Mt. 11. § (1) bekezdése törvényi lehetőséget biztosít, azzal, hogy ez kifejezetten a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő ellenőrzésére, ugyanakkor erre vonatkozóan pedig általánosan (tehát ennek pontos módjának meghatározása nélkül), ad lehetőséget.

Ennek egyik fontos jogi következménye, hogy a NAIH következetes álláspontja és gyakorlata alapján a munkavállalók kamerás megfigyelésével megvalósuló munkáltatói ellenőrzés nem tekinthető kötelező, törvény által elrendelt adatkezelésnek – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Ugyanakkor a munkavállalók hozzájárulásán alapuló kamerás megfigyelés jogi lehetősége általánosságban szintén nem elfogadható, hanem ebben az esetben a munkáltató jogos érdekén alapuló adatkezelése - mely jogcímet korábban a kapcsolódó EU-s irányelv, valamint a május 25-től kötelezően alkalmazandó általános európai adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: „GDPR") is tartalmazza – lehet jogilag indokolt és elfogadható is egyben.

Az érdekek jogi mérlegelésének fontos szabálya

A jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez esetben az adatkezelő, így a munkáltató köteles az adott adatkezelés jogi megfelelőségének vizsgálata érdekében érdekmérlegelési tesztet végezni, melyben a munkáltató jogos érdekét, illetve az adott adatkezelés elengedhetetlen voltát szükséges alapvetően a munkavállalóknak az adott adatkezelés tekintetében felmerülő önrendelkezési jogával, illetve annak szükséges korlátozásának kérdésével összevetni.

Forrás: AFP

Az érdekmérlegelési tesztet pedig minden esetben a konkrét helyzetre vonatkoztatva szükséges minden esetben egyedileg elvégezni, azzal, hogy kizárólag akkor megfelelő a jogos érdek, mint jogalap megjelölése az adott megfigyelési rendszer jogszerű működtetésének alátámasztásához, amennyiben az adott esetre vonatkozó érdekmérlegelési teszt ennek szükségességét és arányosságát alátámasztja.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: mivel új Mt. csak általános szabályokat, a kamerás megfigyelésre vonatkozó konkrét szabályokat pedig egyáltalán nem tartalmaz, a munkavállalók kamerás megfigyelése tekintetében is a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban „Szvtv.") kamerás megfigyelésre vonatkozó alapvető szabályait és garanciális követelményeit szükséges minimálisan figyelembe venni.

Itt megjegyzendő az is, hogy a gyakorlatban az is problémákat okozhat, hogy egy adott kamerarendszer pontosan milyen célból kerül működtetésre (vagyonvédelmi, munkavégzés ellenőrzési vagy adott esetben mindkét okból), azonban a cél pontos tisztázása, a jogi követelmények meghatározhatósága és a jogszerű működés biztosítása érdekében elengedhetetlen.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőivel készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)