D.A.S. JogSzerviz: alternatív vitarendezés, a pereskedés elkerülése

A közvetítéssel rendezhető viták köre meglehetősen széles kört ölel fel: család- és szomszédjogi, szerződéses- vagy kártérítési, illetőleg munkajogi igények esetén egyaránt igénybe vehetjük a lehetőséget – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a jogviták békés, peren kívüli rendezésére, hiszen a problémák informális keretek közt gazdaságosabban és gyorsabban háríthatók el, ráadásul a felek az általuk közösen kialakított megállapodásban foglaltaknak nagyobb hajlandósággal tesznek eleget önként.

Mindezen tényezők hívták életre a közvetítői tevékenységet, melynek néhány jellemzőét az alábbiakban tekintjük át.

Egyesség a felek között

A közvetítés egyik terepe - bár első olvasatra furcsának hat - éppen a bíróság. Maga a polgári perrendtartásról szóló törvény is törekszik előremozdítani a felek közötti egyezség létrehozását a perindítás előtti egyezségi kísérlet részletes szabályaival.

Egyes perek esetén a bíró akár kötelezheti is a feleket, hogy közvetítő eljáráson vegyenek részt – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben jogvita részeseivé válunk, akár az a lehetőség is rendelkezésünkre áll, hogy kifejezetten egyezségi kísérletre idézést kérjünk a bíróságtól. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a bíróság által jóváhagyott egyezség ugyanolyan joghatásokkal bír, mint a bírósági ítélet.

Azon túlmenően, hogy az eljárás egyes szakaszaiban az eljáró bíró a felek közti egyezség létrehozását megkísérelheti, illetőleg a felek által már elfogadott egyezséget jóváhagyhatja, bírósági kereteken belül közvetítői tevékenységet az erre előirányzott szakképzettséggel rendelkező nyugalmazott bírók és bírósági titkárok láthatják el.

Egyre több a mediációs iroda

Közvetítő tevékenységet ugyanakkor piaci alapon is lehetséges folytatni: Magyarországon is egyre több mediációs iroda működik, egy részük jogterületek szerinti specializáció szerint.

Forrás: Thinkstock

A mediátori tevékenység folytatása kizárólag az igazságügyért felelős miniszter által vezetett névjegyzékbe történő bejegyzést követően lehetséges, melynek meghatározott elméleti és gyakorlati követelményeit rögzíti a vonatkozó törvény. Az ilyen keretek közt létrehozott egyezség ugyanakkor önmagában nem keletkezteti az ítélet joghatásait.

A közvetítéssel rendezhető viták köre meglehetősen széles kört ölel fel: család- és szomszédjogi, szerződéses- vagy kártérítési, illetőleg munkajogi igények esetén egyaránt igénybe vehetjük a lehetőséget.

Érdemes figyelemmel lenni azonban arra, hogy a közvetítés sikeressége minden egyedi ügy összes körülményének függvényében más és más eredményt jelent, melyhez elengedhetetlen mindkét fél kompromisszumkészsége – tanácsolta végezetül dr. Heinrich Renáta.