Aranyat érhet egy házassági szerződés

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

A családjogi törvény szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Lehet akár több ingatlan is csak az egyik házastárs nevén, ha az életközösség fennállása alatt szerezték, a másik fél a fenti vélelemnek megfelelően ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül.

Természetesen bizonyítani lehet majd a tárgyalóteremben, hogy a kérdéses ingatlan valamelyik fél különvagyonához tartozott vagy az életközösség fennállása során a házaspár külön megállapodásban rendezte annak vagyonjogi sorsát.

Érdemes megfontolni

Azoknak érdemes megfontolniuk a házassági vagyonjogi szerződés megkötését, akiknek több partnertől származó gyermekeik vannak, vagy akik társasági részesedéssel rendelkeznek, és az élettársak között is igen indokolt lehet a vagyonjogi viszonyok egyértelmű jogi rendezése.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.

Vagyonközösség keletkezik

A családjogi törvény alapvető szabálya, hogy a házastársak között életközösségük idejére házassági vagyonközösség keletkezik.

Vagyis, bármelyikük szerezte is a vagyontárgyat az életközösség alatt, a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül, akkor is, ha az házat, autót, bankbetétet esetleg csak egyikük nevén tartják nyilván. A házastárs ekkor nyilvántartáson kívüli tulajdonos, amennyiben a szerzés házastársi közös vagyonból származott.

A felek akaratától függ

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

Forrás: MNB

A szerződés rögzítheti csupán a fennálló tényeket, így például azt, hogy ki, mit hozott. Ezeket azért célszerű rögzíteni, mert egy hosszú házasság alatt nagy vagyon halmozódhat fel, és válás esetén a későbbiek folyamán a bizonyítás hosszú és nehézkes lehet, vagy meg is hiúsulhat.

Az életközösség megszakadása után is köthető

A magyar jog lehetőséget biztosít arra, hogy a felek akár a házasságkötés előtt vagy alatt is szerződéssel rögzítsék a közös- illetve a különvagyonba tartozó tárgyaik körét, vagy akár kizárják a vagyonközösség létrejöttét. Az ilyen szerződések kizárólag közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényesek.

Sőt, a felek az életközösség megszakadása után is rendelkezhetnek vagyonjogi szerződéssel a házastársi közös vagyon megosztásáról, ekkor már nincs alakszerűséghez kötve a szerződés, ugyanakkor egy meglévő közokirat mindig is felgyorsítja az eljárások megnyugtató, mielőbbi rendezését.