A közlési kötelezettség jelentősége a biztosításkötés során

Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel, illusztráció
Vágólapra másolva!
Részben a magyarországi fogyasztók árérzékenysége, részben pedig valószínűleg információhiány lehet az oka annak, hogy a mindennapi életben legfontosabb biztosítási ajánlatok megtételekor nem szentelünk kellő figyelmet a biztosítási érdekre vonatkozó kérdések pontos megválaszolására – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vágány Tamás szerint az ebből eredő hátrány rendszerint csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik nyilvánvalóvá, és akkor már késő.
Vágólapra másolva!

A biztosítás legyen olcsó és ne kelljen vele sokat vacakolni. Ezek a már-már mindent felülíró szempontok nyújtják a legegyszerűbb eligazodási lehetőséget a biztosítótársaságok hasonló termékei között – fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Noha ma már sokan tisztában vannak azzal, hogy az ár mellett a tényleges biztosítási szolgáltatás, a kockázatviselés köre ugyanolyan jelentőséggel bír, az ajánlattétel során elkövetett hibák miatt mégis megköttetnek olyan biztosítások, amelyekről később derül ki, hogy a kívánt védelmet nem vagy nem a kívánt szinten tudják nyújtani.

A biztosítási érdek feltérképezése

Meglepő módon az áll érdekünkben, hogy a biztosítási ajánlaton minél jobban, minél alaposabban, és a valóságnak megfelelően feltérképezésre kerüljön a biztosítási érdek. A biztosítási kockázat ugyanis csakis ilyen módon vizsgálható a biztosító részéről.

Lehetséges, hogy egy ajánlatot több biztosító sem fogad be, és amelyik mégis, az többe kerül, mint a többiek, ugyanakkor erre a szolgáltatóra már biztosan lehet számítani, ha a szükség úgy hozza.
Mérhetetlenül kifizetődőbb egy valós kockázati kép alapján összeállított, magasabb díjú biztosítást fizetni, mint utólag pereskedni a biztosítási szolgáltatás elutasítása miatt – húzta alá dr. Vágány Tamás.

Egy átlagos lakásbiztosítás példája

Típuspéldának tekinthető egy átlagos lakásbiztosítás, amelyben rendszerint komoly kockázatviselési jelentősége van az épület védelmi szintjének, műszaki állapotának. Hiába törik fel a tárolót és visznek el onnét minden mozdíthatót, ha azt csak egy lakat védte.

A védelmi szint helytelen megjelöléséért sajnos nem a biztosítót terheli a felelősség. Hiába tartalmaz az ingatlan csőtörésre vonatkozó biztosítást, ha kiderül, hogy az ajánlatot megadott adatokkal ellentétben nem tégla, hanem vályogépületről van szó, és emiatt dőlt ki a fala.

Ha utólag derül ki, hogy az épület nem állandóan lakott, avagy azt bérbe adják, akkor bármilyen biztosítási esemény is következett be, a biztosító mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól.

Forrás: Shutterstock

A baleset- és életbiztosításokkal összefüggésben is rendszeresen visszatérő viták forrása a biztosított, illetve annak örökösei és a biztosítók között, hogy az egészségromlás, a műtétet kiváltó betegség esetleg már a biztosítás megkötése előtt is fennállott-e.

Ha igen, és erről a szerződő elmulasztotta vagy nem megfelelően tájékoztatta a biztosítóját a szerződés megkötésekor, akkor ez is oda vezethet, hogy a biztosítási összeg kifizetésére nem f kerül sor. Mindez akkor, amikor a legjobban szükség lenne a kiadások, költségek enyhítésére.

A biztosítási ajánlat helyes és pontos kitöltésére fordított idő sokszorosan megtérül, ha ezáltal már előre tisztázható, hogy az adott kockázatot egyáltalán nem, vagy csak máshol, esetleg csak nagyobb díjért tudjuk biztosítani. Ekkor tudja betölteni a biztosítás megfelelően a rendeltetését – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.