Választottbíróság: alternatív vitarendezés kereskedelmi viszonyokban

Hatályos jogunk lehetővé teszi, hogy kereskedelemmel összefüggő jogvitás kérdésekben a felek az állami bíróságok helyett maguk által választott testület döntésének vessék alá magukat. Az alábbiakban a D.A.S. JogSzerviz szakértője a választottbírósági eljárással összefüggő leglényegesebb kérdéseket tekinti át.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: lényeges, hogy fogyasztói jogvitákban – tehát abban az esetben, ha az egyik fél üzleti tevékenysége körében jár el, a másik szerződő azonban nem – nincs helye választottbírósági eljárásnak, azonban például vállalkozások egymás közti jogvitáiban teret kaphat.

A felek írásbeli szerződésben köthetik ki a választottbírósági eljárást akár már fennálló, akár jövőben keletkező jogvitás ügyeikre.

Szabadon meghatározható a bírák száma

Ennek keretében szabadon határozhatják meg a választottbírák számát, azonban kizárólag páratlan számban állapodhatnak meg – eltérő kikötés hiányában a választottbíróság tagjainak száma három fő.

Ugyancsak a felek megállapodásának tárgya a választottbírósági eljárás helye és nyelve. Az állami bírósági eljárásokban is alkalmazott egyenlő elbánás elve – így különösen az, hogy mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget az üggyel kapcsolatos tényállításainak előadására – választottbírósági eljárásban sem mellőzhető.

Az intézkedési jogkörök

A választottbíróság kérelemre jogosult ideiglenes intézkedést tenni az eljárás során, akár bizonyíték vagy valamilyen állapot megőrzése érdekében, akár kár- vagy kárveszély elhárítása érdekében.

A bizonyítási eszközök az állami bírósági eljárásból ismert tanúvallomások, okiratok, illetőleg a szakértői vélemény – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Akinek a választottbírósági eljárás eredményéhez érdeke fűződik, beavatkozóként részt vehet az eljárásban; a feleknek lehetőségük van egyezséget kötni, ennek hiányában a választottbírák szótöbbséggel hoznak döntést a vitás kérdésben.

Forrás: Shutterstock

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs, csak állami bíróság előtt kezdeményezhető annak érvénytelenítése.

Jelenleg Magyarországon állandó választottbíróságként a Kereskedelmi Választottbíróság működik, de eseti választottbíróságok is alakíthatók.

Nem összetévesztendő a választottbíróság az illetékességi kikötéssel: ilyenkor ugyanis a felek közös akarattal állami bíróság eljárását határozzák meg jogvitájukra – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.