Az üzemi baleset és az ellátásra való jogosultság

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Felmerül a kérdés azonban, hogy pontosan mit is jelentenek ezek, és milyen esetkörök tartoznak ide.

A magyar jog szerint a baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Mit mond a törvény?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Emellett üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset), valamint az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Ez utóbbi esetre példa az az üzemi baleset, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Az elbírálás szempontjai

A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét, különösen, hogy hol, mikor és hogyan történt a baleset – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál a munkavégzéssel összefüggő baleseteknél annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be.

Az úti baleset üzemiségének elbírálása szempontjából pedig kiemelt jelentősége van annak, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás.

Ennek kapcsán például a napi bevásárlás, vagy a gyermekek óvodából, iskolából történő elszállítása nem tekinthető indokolatlan megszakításnak, mivel ezek a napi rutin részei.

A balesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelemhez is mellékelni kell. A kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről nyilatkoznia kell, hogy munkabalesetnek tekinti-e, vagy sem.

Forrás: Dennis Skley/Flickr

Amennyiben a munkáltató nem tekinti üzeminek a balesetet, erről értesíteni kell az érintett munkavállalót, illetve halála esetén a hozzátartozóját. Ha nem tekinti munkabalesetnek a balesetet, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell.

Ami biztosan nem üzemi baleset

Azok a balesetek, amelyek részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi igazolt – befolyásoltsága miatt következtek be.

A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során.

A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt balesetek – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.