Gyakori tévhitek a fogyasztói jogokról: visszafizetés, csereigény, árszabás

anya lány vásárlás A pénzügyi tudatosság kialakításában döntő szerepe van a szülői példamutatásnak
Vágólapra másolva!
A köztudatban számos tévhit létezik a fogyasztói jogokról. Például: három napon belül visszavitt terméket az eladó köteles kicserélni/visszavásárolni, vagy hibás teljesítésből eredő igények vállalkozással szemben csak fél évig/egy évig érvényesíthetők. Mindez tévhit. Valójában mire tarthatunk igényt ilyen esetekben, és mi az, amit az eladónak már nem kötelessége biztosítani? A D.A.S. JogSzerviz szakértői áttekintik a tényeket.
Vágólapra másolva!

Az első tévhit az, hogy a három napon belül visszavitt terméket az eladó köteles kicserélni/visszavásárolni – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Valójában noha számtalan esetben ügyfélelégedettségi indokból a vállalkozások teret engednek az ilyen igényeknek, ez nem jogszabályi kötelezettségük.

Jelenleg egyetlen olyan esetkör létezik, amikor az eladó köteles elfogadni a termék visszaküldését a fogyasztótól, és a vételárat visszautalni a vevőnek, mégpedig online vásárlás esetén a teljesítéstől számított tizennégy napon belül tett elállási nyilatkozat esetén – utóbbi szabályozás abból indul ki, hogy ilyenkor a vásárlónak nincs lehetősége előre megtekinteni a terméket.

Igényérvényesítés hibás terméknél

A következő tévhit az, hogy a hibás teljesítésből eredő igények vállalkozással szemben csak fél évig/egy évig érvényesíthetők.

Valójában a hatályos jogszabályok kötelező jótállási időtartamként meghatározott tartós fogyasztási cikkekre valóban egy évet határoznak meg, azonban az úgynevezett kellékszavatossági jogok a fogyasztó által vállalkozástól vásárolt termékek esetén két évig gyakorolhatók.

Ez alapján a vásárló elsődlegesen kijavítást, kicserélést, másodlagosan árleszállítást igényelhet, legvégső esetben a szerződéstől elállhat.

A féléves tartam onnan lehet ismerős, s egyben megtévesztő, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felfedezett hibáról azt kell vélelmeznünk, hogy az a teljesítés időpontjában már meglévő okból eredt.

Ez tehát a fogyasztó helyzetét könnyítő bizonyítási szabály, nem pedig igényérvényesítési határidő.

A webáruház szembetűnő alacsony ára

Szintén tévhit, hogy amennyiben a webáruház technikai hibából eredően szembetűnő alacsony árat tett közzé honlapján valamely termék vonatozásában, köteles ezért az összegért értékesíteni az árut.

A hatályos szabályozás és gyakorlat ugyanakkor nem teszi általános jelleggel lehetővé, hogy a fogyasztó kikényszerítse a vállalkozástól az árucikk eladását a tévesen feltüntetett, kivételesen alacsony összegért.

Forrás: Shutterstock

A hátteret Európai Unió Bírósága által részletezett „mintafogyasztó" fogalma képezi, mely szerint a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban az átlagosan informált, figyelmes átlagfogyasztó hozzáállását szükséges alapul venni.

A hatályos magyar szabályozás ezzel összhangban ugyancsak megköveteli a fogyasztótól az ésszerű tájékozódást, továbbá az adott helyzetben általában elvárható körültekintéssel történő eljárást.

Erre figyelemmel a hazai fogyasztóvédelmi gyakorlat számos, programhiba folytán közölt alacsony ár miatt bejelentett panasz vonatkozásában megállapította, hogy az általánosan tájékozott fogyasztóknak fel kellett volna ismerniük, hogy az adott termék feltüntetett és valós ára között feltűnő az aránytalanság – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.