Dr. Sári Judit kifejtette: a társasházak életében számtalan bonyodalommal találkozhatunk. Előfordul, hogy egy-egy tulajdonos levélben fordul közvetlenül a közös képviselőhöz.
Akár csak olyan szándékkal is, hogy negatív véleményét kifejezze, netán kérdőre vonja néhány aggályos témában. Felmerül a kérdés, a közös képviselő válaszirata megosztható a többi tulajdonossal?
Magántitoknak minősül
Érdemes tudni, hogy a társasházi közös képviselővel folytatott levelezés, a Polgári Törvénykönyv szerint a magántitok körébe esik.
Ennek megfelelően, az írott, privát eszmecserét, a másik fél hozzájárulása nélkül nem hozhatjuk nyilvánosságra. Hiszen azzal megsértenénk a magántitokhoz való személyiségi jogát – húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Annak nincs akadálya, hogy pusztán arról a tényről tájékoztassa a társaság többi tulajdonosát, hogy levelezést folytat a közös képviselővel bizonyos kérdésben, illetve összefoglalóan közölheti, hogy az álláspontjuk nem egyezik meghatározott – a társasházi ügyeket illető – kérdésekben.
Ezzel még nem sérülnek a személyhez fűződő jogok.
Iránymutató bírósági döntések születtek
E témában született nemrég két iránymutató felsőbírósági döntés. Az egyik szerint, a levél meghatározott címzettnek szól, így a levélbeli közléssel nem szűnik meg a feladót védő titokhoz való jog. Ahhoz, hogy harmadik személlyel közölhessük, szükség van a küldő hozzájárulására.
A másik pedig kimondja, a levéltitokhoz fűződő személyiségi jog védelmével szemben nincs olyan a közügyek megvitatásához fűződő közérdek, mely indokolttá tenné valamely személy – akár közéleti szereplő – személyiségi jogának korlátozását.
A közös képviselő egyébként jogi értelemben nem minősül közszereplőnek. De még ha annak is minősülne, a levelezés akkor is védelemre érdemes magántitok, így azt kizárólag az ő kifejezett hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.
Ez a védelem természetesen mindkét félre kiterjed – hangsúlyozta végezetül dr. Sári Judit.