D.A.S. JogSzerviz: milyen feltételekkel szervezhetünk sztrájkot?

2019.03.28. 00:00

Jogszerű sztrájk esetén a munkavégzés megtagadása jogszerű, ebből a munkavállalót hátrány nem érheti, azonban munkavégzés hiányában munkabér természetesen nem illeti meg. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás sem illeti meg, ugyanakkor a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni – mondta el az Origónak a D.A.S. jogSzerviz szakértője.

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a sztrájkjogot, azaz a munkavállalók munkabeszüntetéséhez való jogát az Alaptörvényünk biztosítja. Ez különösen azért fontos, mert annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve egyenrangú félként tekint a munkavállalóra és a munkáltatóra, a gyakorlatban tudjuk, hogy a munkavállaló mindig kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben van a munkáltatóhoz képest.

Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a sztrájknak, mely egy olyan eszköz, amelynek segítségével nyomás gyakorolható a munkáltatóra a munkavállalói érdekek érvényesítése céljából.

A mindennapok során leggyakrabban a bértárgyalások eredménytelen volta esetén élnek a munkavállalók ezzel az eszközzel, és többnyire a szakszervezetek által szervezett keretek között.

A vonatkozó jogi szabályozás

A törvény szerint a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. Fontos védelmi előírás, hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni, azaz nem lehet felmondással fenyegetni a munkavállalót a sztrájkban való részvétel miatt.

A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni, vagyis törekedniük kell a sztrájkot kiváltó probléma mielőbbi megoldására és egyezségkötésre.

A törvény szerint sztrájk abban az esetben kezdeményezhető, ha
a) a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy
b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.
A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga, mely esetén az előzetes egyeztető eljárás mellőzhető.

Mikor jogszerű a sztrájk?

A sztrájkszervezés egyik sarkalatos kérdése, hogy adott esetben jogszerűnek minősül-e? – tette fel a kérdést a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A törvény ugyanis több olyan kategóriát meghatároz, melyek fennállása esetén nem szervezhető jogszerűen sztrájk. Ezek közé tartozik többek között, ha Alaptörvénybe ütköző cél érdekében szervezik, vagy olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik.

Jogellenes a sztrájk abban az esetben is, ha kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt tartják.

A fenti esetek mellett nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.

Továbbá: nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná. Ez az előírás különösen, de nem kizárólagosan az egészségügyi szolgáltatókra, tűzoltóságra, valamint katasztrófavédelemre vonatkozhat.

A még elégséges szolgáltatás kérdése

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ide tartoznak a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szervek.

A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit a sztrájktörvény nem határozza meg, azonban egy-egy speciális ágazatra vonatkozó törvény előírhatja. A még elégséges szolgáltatás alatt általában véve egy csökkentett mértékű, a normál működésnél alacsonyabb szintű, de azt még el nem lehetetlenítő közszolgáltatás értendő.

Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni. Ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

Forrás: AFP/Daniel Roland

A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani.

Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több közigazgatási és munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.

A sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének a munkavállaló szempontjából, különösen azért van jelentősége, mert amennyiben jogszerűnek nyilvánítják, nem minősülhet a munkavégzési kötelezettség nemteljesítése jogellenesnek.

Ezzel szemben, ha megállapítják a sztrájk jogellenességét, az a munkavégzési kötelezettség jogellenes megszegésének fog minősülni, mely esetben a kollektív szerződésben vagy ennek hiányában munkaszerződésben meghatározott jogkövetkezményeknek, vagy akár azonnali hatályú felmondásnak is alkalmazható.

Jogszerű sztrájk esetén a munkavégzés megtagadása jogszerű, ebből a munkavállalót hátrány nem érheti, azonban munkavégzés hiányában munkabér természetesen nem illeti meg.

A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás sem illeti meg, ugyanakkor a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.