Rátky és Társa: átalakul az Európai Unió energiapiaci szerkezete

Az Európai Unió és hazánk energiapiaci szerkezete a héten történt EU-s jogalkotási események nyomán visszavonhatatlanul át fog alakulni – hívta fel az Origó figyelmét dr. Tóth Máté, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai szakértője.

Március 26-án az Európai Parlament elfogadta az utolsó jogszabályokat is az úgynevezett Tiszta Energia Csomagból (CEP), így a villamos energia belső piaci irányelvet és rendeletet, továbbá az ACER rendeletet és az ágazati kockázatok rendeletet – ismertette a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezzel az Európai Bizottság által még 2016 végén kezdeményezett jogalkotási csomag utolsó jogszabályai is a formális jóváhagyási folyamatba léptek.

Mint ismeretes, a Tanács még 2018. december 4-én elfogadta a hivatkozott csomagból az energiahatékonyságról szóló felülvizsgált irányelvet és a megújuló energiáról szóló felülvizsgált irányelvet, valamint az ún. irányítási rendeletet.

Ezután már csak négy jogszabály maradt hátra, igaz, ez a négy a legfontosabb: az új piaci szerkezetet, szereplőket és feladatokat rögzítő villamosenergia-rendelet és irányelv, az ágazati kockázatok rendelet végül az energiaszektor EU-s csúcsszervének, az ACER-nek a tevékenységéről szóló rendelet.

A keddi szavazás az utóbbi négy kardinális jogszabály elfogadásának legfontosabb lépése volt, ezt a Tanács általi formális jóváhagyás, aláírás, majd a hivatalos lapban történő kihirdetés követi majd.

Dr. Tóth Máté rámutatott: a nem titkoltan is egy közös energiaunió létrehozása irányába mozgó új EU-s jogszabályok az energiaszektor gyökeres átalakulását hozzák majd, a jelenlegi állátási lánc valamennyi szintjét megkavarva, és ezek leülepedése után egy lényegesen integráltabb működést körvonalazva.

Először is a rendelet illetve az irányelv a tagállami villamosenergia-rendszerekkel szemben nagymértékben segíteni kívánja a határkeresztező szállításokat. Az új rendelkezések szerint a határkeresztező valamint a belföldi kritikus hálózati elemek kapacitásának 70 százalékát a határkeresztező kereskedelem számára kell biztosítani, derogáció esetén is legkésőbb 2025-ig.

A határkeresztező kapacitások felosztására javaslatot kell kidolgozni tagállamonként. Új szereplőként lépnek be a rendszerirányítók (nálunk: a MAVIR) munkáját érintő Regionális Koordinációs Központok (RCC), akik ajánlások mellett koordinált intézkedéseket is hoznak: az ezekkel kapcsolatos felelősségi kérdéseket tisztázni kell majd az RCC-k és a rendszerirányítók között

A rendszerirányítók és az elosztó társaságok számára egyébként az új szabályokkal általánosságban kizárt lesz a villamosenergia-tároló és a kiegészítő szolgáltatások nyújtására alkalmas új infrastruktúra létesítése és tulajdonlása, körül határolt kivételi szabályok mellett – ha ezek a szereplők ilyen infrastruktúrát szeretnének, úgy gyorsan kell ezekről határozni.

A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője szerint a rendszerirányító és az elosztók közötti érzékeny határt érintő változás, hogy az úgynevezett nem frekvenciatartásra vonatkozó szolgáltatások terén az elosztók jogosultak lesznek szolgáltatások meghatározására és beszerzésére valamennyi elosztóhálózatra csatlakozó, rugalmassági szolgáltatást nyújtani képes szereplő vonatkozásában.

Dr. Tóth Máté kiemelte: a fogyasztók helyzete is nagyban változni fog: legkésőbb 2026-tól minden fogyasztó 24 órán belül válthat majd villamosenergia-szolgáltatót, amellett, hogy aktív fogyasztóként a termelés, illetve tárolás, netán energiaközösség vagy aggregált szolgáltatás keretében is megjelenhetnek a piacon.

Az aktív fogyasztók, energiaközösségek, aggregátor-szolgáltatók várhatóan hatással lesznek a hálózatokra, növelve a rendszerszabályozási feladatokat és a volatilitást. Ezen új piaci szereplők konkrét engedélyezési- és részletszabályait a hazai jogalkotó alakítja ki. Fontos, hogy az új szabályok szerint a fogyasztóknak is lehetőséget kell biztosítani rendszerszintű szolgáltatások piacán való részvételre, illetve az aggregátoroknak is.

A kiegyenlítőenergia-piac tekintetében többé nem lesz lehetséges energiadíj-maximumot meghatározni.

Az ilyen szükségleteket az elsődleges piacon kell beszerezni, napos időtartamra szóló, a szolgáltatást megelőző napon kötött szerződéssel kivéve verseny, illetve megfelelő piac hiányában. Ez utóbbiról a tagállami szabályozó hatóság (nálunk: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) dönt.

dr. Tóth Máté, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai szakértője Forrás: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda

A kiegyenlítetlenségért az összes mérlegkörfelelős pénzügyi felelősséggel rendelkezik majd. Az új szabályok elvárása továbbá a tagállamok felé, hogy a megújuló erőművek és a hatékony kapcsolt (hő+villany) termelők teher-újraelosztásban való részvételét erősítsék. A teherelosztásban kötelező elsőbbség illeti meg a demonstrációs projekteket, a megújulókat 400kW alatt, valamint a meglévő, állami támogatott projekteket.

A fosszilis tüzelőanyagból előállított villamos energia esetében 550 g CO2/kWh kibocsátási határérték került megállapításra. A jövőben nem vehetnek részt a kapacitásmechanizmusokban az olyan új erőművek, amelyek kibocsátása ezt meghaladja, és amelyek az új rendelet hatálybalépését követően kezdik meg a kereskedelmi célú termelést, a régiek pedig 2025-ig vehetnek részt kapacitásmechanizmusokban.

A villamosenergia-ellátási válsághelyzetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és azok kezelésére vonatkozó új szabályozás az EU-hoz (ENTSO-E) telepíti a regionális válságforgatókönyvek módszertanának kidolgozását, melyet nemzeti válságforgatókönyvek és nemzeti kockázati készültségi terv, valamint nemzeti intézkedések fognak kiegészíteni.

Az új szabályoknak az EU hivatalos lapjában történő közzététele május-júniusra várható, a kihirdetést követő 20. nap hatályba lépnek, és a legtöbb rendelkezés 2020. januárjától már alkalmazandó is lesz – mondta végezetül a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértője.