Már Magyarországon is alapítható Vagyonkezelő Alapítvány

2019.04.03. 22:03

Március 29.-től Magyarországon is alapítható Vagyonkezelő Alapítvány, mivel március 5.-én az Országgyűlés elfogadta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt – hívták fel az Origó figyelmét a KRS Ügyvédi Iroda szakértői. A törvénnyel a jogalkotó célja, hogy a Nyugat-Európában már bevált módon tudják a családok vagyonukat generációkon átívelően kezelni, megőrizni és gyarapítani.

Mostanáig a vagyonkezelésre kizárólag az úgynevezett bizalmi vagyonkezelés intézménye nyújtott lehetőséget, ami egy olyan szerződéses jogviszony, melynek keretében az alapító megbízza a vagyonkezelőt, hogy az alapító által meghatározott szabályok szerint kezelje a rá bízott vagyont – ismertették KRS Ügyvédi Iroda szakértői.

A szerződés a jogszabály alapján maximum 50 éves időtartamra köthető. Ezzel szemben az új jogszabály szerint létrehozható vagyonkezelő alapítvány egy bíróság által bejegyzésre kerülő jogi személy, időbeli korlát az alapítvány működtetésére nincs, kizárólag akkor szűnik meg az alapítvány, ha 3 éven keresztül nem éri el vagyona a jogszabály által előírt tőkeminimumot.

Mire ad lehetőséget egy ilyen alapítvány?

Az alapítvány alapító okiratában megjelölt célok megvalósítása az elsődleges cél, ezek a megjelölt célok bármilyen, így akár magáncélok is lehetnek. Így például az alapító határozhat a családtagok részére történő rendszeres kifizetésekről, tanulmányok finanszírozásáról, életjáradékokról, bármilyen tetszése szerinti magáncélt megfogalmazhat, ugyanakkor természetesen bármilyen közcél teljesítését is előírhatja az alapító.

Bár a Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályai a vagyonkezelő alapítványok esetében is alkalmazandók, jelentős eltérés, hogy a vagyonkezelő alapítvány – szemben az idáig alapítható alapítványokkal - a saját tulajdonában álló portfólió tekintetében főtevékenységként vagyonkezelést, gazdasági tevékenységet is folytathat.

A fent említett célokat meghatározó alapító okiraton kívül az alapítványnak rendelkeznie kell ún. befektetési szabályzattal is, melynek célja, hogy a vagyongazdálkodás szabályait rögzítse. Így például a befektetési döntési mechanizmusokra, kockázatkezelésre, tőkeminimum meghatározására vonatkozó rendelkezéseket lehet és kell az alapítónak végig gondolni és ebben a szabályzatban rögzíteni.

Ezek a szabályok a kuratórium számára kötelező érvényűek, ezek alkalmazásától semmilyen körülmények között nem térhet el.

Melyek az alapítás és működtetés legfontosabb jellemzői, kritériumai?

Az alapítványt 600 millió forint alaptőkével lehet létrehozni, mely ebben az esetben is teljesíthető vagyoni és nem vagyoni juttatás formájában is, tehát a 600 millió forint bármely vagyonelemből összeállítható. A működtetés szabályai ötvözik a részvénytársaság és az alapítványok működtetésének elemeit, így az ügyvezetést legalább 5 természetes személyből álló kuratóriumnak kell ellátnia, kötelező könyvvizsgálót is megbízni.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Amennyiben az alapító úgy dönt, hogy az alapítói jogok gyakorlását a kuratóriumra ruházza át, ebben az esetben egy külső ellenőrző személyt, úgynevezett alapítványi vagyonőrt is meg kell bízni annak érdekében, hogy a vagyonellenőrzés teljes körűen biztosítható legyen.

És ami a jogszabályból (egyelőre) kimaradt...

Sajnos, a jogalkotó egyelőre adós maradt a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó adózási részletszabályokkal. Jelenleg még nyitott kérdés, hogy miként adóznak majd ezek az alapítványok, milyen adóteher sújtja majd az alapítványból történő kifizetéseket.

Melyek lesznek az adóalap meghatározásának szabályai, lesznek-e igénybe vehető adóalap csökkentő tételek vagy adókedvezmények?

Remélhetőleg hamarosan ezek a részletszabályok is napvilágot látnak – hangsúlyozták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.