Amikor egy bírósági határozat nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként

Luxembourg, 2017. május 10. Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Az adósnak tájékoztatást kell kapnia a vele szemben induló eljárásról, az eljárásban történő részvételének követelményéről, illetve részvétele elmaradásának következményeiről – hívták fel az Origó figyelmét az Európai Bíróság egy ítéletére a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az Európai Bíróság egy 2018-as ítéletében a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21.-i, 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) értelmezve nagyon fontos jogi kritériumot mondott ki – mutattak rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az Európai Bíróság ítélete ugyanis kimondta: a bírósági határozat, amelyet anélkül hoztak meg, hogy az adóst tájékoztatták volna azon bíróság címéről, amelyhez a választ kell intézni, vagy amely előtt meg kell jelenni, illetve amely előtt adott esetben az említett határozattal szemben jogorvoslattal lehet élni, nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként.

Az eljárás tárgya

Az ügy érdekessége az volt, hogy a hitelezők a végrehajtható okirat hitelesítését kérték, melyet azért utasítottak el, mert bár az eljárást megindító iratokat és az egyszerűsített fizetési meghagyásos eljárást követően hozott végzéseket közölték az adósokkal, azok viszont a bíróság nevén kívül nem tartalmazták az illetékes bíróság címét, így az adósoknak nem volt lehetőségük egy esetleges ellenkérelmet benyújtani.

A vitatott rendelet

A Rendelet kimondja, hogy az adósnak tájékoztatást kell kapnia a vele szemben induló eljárásról, az eljárásban történő részvételének követelményéről, illetve részvétele elmaradásának következményeiről. Összefoglalóan a rendelet „minimumszabálynak" nevezi ezeket a követelményeket.

Az ügyben eljárt észt bíróság azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy a rendelet vonatkozó pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az eljárást megindító iratban egyértelműen fel kell-e tüntetni azon szerv címét, amelyhez a választ kell intézni?

A Bíróság döntése

A Rendelet értelmezésével a Bíróság megállapította, hogy nem elegendő az illetékes szerv nevét feltüntetni. Szükséges annak címét is megjelölni annak érdekében, hogy az adósnak lehetősége legyen a határozattal szemben jogorvoslatot benyújtani, ami teljes körű felülvizsgálatot tesz lehetővé.

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A fent kifejtettekből az következik, hogy az a bírósági határozat, amelyet anélkül hoztak meg, hogy az adóst tájékoztatták volna azon bíróság címéről, amelyhez a választ kell intézni, nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.