Applikációs foglalkoztatás: munkaviszony vagy egyéni tevékenység?

2019.04.18. 08:26

Az okoseszközökön használt alkalmazások elterjedése a munka világában is számos változást eredményezett, s itt nem csupán arra gondolunk, hogy a munkavállalók akár munkaidőben is erősebb kísértést érezhetnek a közösségi média figyelemmel kísérésére – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Ez az úgynevezett platformalapú munkavégzés, melynek lényege, hogy a fogyasztók egyre inkább egymás közt bonyolítják le szolgáltatással kapcsolatos igényeiket – gondoljunk itt szállítási, szerelési vagy éppen takarítási feladatokra.

Az ügyletek lebonyolítása többnyire webes felületeken, alkalmazásokon keresztül történik. Ha úgy tetszik, ez az online felület kapcsolja össze a keresletet és a kínálatot – mutattak rá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A jog nem ad egyértelmű választ

Nem csupán a hazai, de az európai jog sem adott még egyértelmű, kétséget kizáró választ arra, hogy az ilyen platformokon keresztül ellátott tevékenység vajon a munkajog hatálya alá tartozik, vagy inkább egyéni tevékenységnek minősül.

Egyes elemek egyértelműen arra mutatnak, hogy utóbbival állunk szemben, hiszen a tevékenységet végző személy tetszése szerinti időbeosztásban, rugalmasan, a maga eszközeivel dolgozik. Más jellemzők azonban kifejezetten a munkaviszonyra emlékeztetnek a következők szerint.

A közvetítő alkalmazások – noha kizárólag akként definiálják magukat, mint egy online piac, mely csupán a kapcsolatfelvételt segíti elő az igénylők közt – széles körben tudják ellenőrizni a kereteik közt tevékenykedőket, s a megítélésük szerint nem megfelelő színvonalat nyújtókkal az együttműködést korlátozhatják.

Kvázi köztes kategória

Az ellenőrzési jogkör kiterjedt jellege és a jogkövetkezmények alkalmazása erőteljesen a munkajog irányába mutat.

Ezen túlmenően számos platform él azzal a lehetőséggel, hogy a résztvevőknek megtiltja az alkalmazáson kívüli későbbi kapcsolatfelvételt a szolgáltatást igénylőkkel, mely erős hasonlóságot mutat a versenytilalmi korlátozással.

Forrás: Thinkstock

Több nézet szerint az ilyen tevékenységet végzők kvázi köztes kategóriát képeznek a munkavállalók és egyéni vállalkozók közt.

Mivel a rájuk vonatkozó szabályok nem egyértelműek, sajnos meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen a munkajogi elemek megléte ellenére nem élvezik a munkajog védelmi szabályait (egészséges és biztonságos munkavégzés, munkáltatói felmondással szembeni védelem, munkabérrel kapcsolatos garanciák).

A fentiek miatt egyelőre keresetkiegészítésként kedvező megoldást jelenthet, azonban félő, hogy a bizonytalanság visszaveti a vállalkozó szellemet – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.