Húsvéti ellenőrzések: börtönbüntetés is járhat élelmiszer-hamisításért

2019.04.19. 14:22

Kevesebb volt a súlyos jogsértés és csökkent a bírságok száma a szezonális élelmiszerellenőrzésen, és javult az ellenőrzés alá vont termékek minősége. Ugyanakkor változatlanul érvényesek a szigorú hazai jogszabályok, így akár többéves börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik rossz minőségű, egészségre ártalmas, vagy hamis minőségtanúsítványú élelmiszert hoznak forgalomba.

Kevesebb volt a súlyos jogsértés és csökkent a bírságok száma a szezonális élelmiszerellenőrzésen, és javult az ellenőrzés alá vont termékek minősége – közölte a napokban az Agrárminisztérium. Idén március 25-től április 22-ig, húsvét hétfőig tart országosan a teljes élelmiszerlánc átfogó ellenőrzése.

A tavalyihoz képest idén kevesebb higiéniai hiányosság fordult elő, több probléma volt a termékek nyomon követhetőségével, amelyet elsősorban a piaci, vásári értékesítés kapcsán tapasztaltak a szakemberek.

A magyar hatóságok szerint egyébként a fegyver- és kábítószer-kereskedelem után ma az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét.

Büntetőjogi tényállások

Az élelmiszer-hamisítás esetén az alábbi, büntetőjog által szankcionált tényállások valósulhatnak meg: csalás (373. §), rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 415. §) fogyasztók megtévesztése (417. § (2) bekezdés), ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (189. §), közokirat-hamisítás (342. §), hamis magánokirat felhasználása (345. §).

Fellépések a jogi személy ellen

A Btk.-ban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta, vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával, követték el, és a bűncselekményt a jogi személy érdekében eljáró meghatározott személy (különösen vezető tisztségviselő, tag, alkalmazott) követte el, vagy az elkövetésről tudott.

Mindezen tényállások kapcsán az alkalmazható intézkedések: a jogi személy megszüntetése, tevékenységének korlátozása, pénzbírság.

Mikor hamis az élelmiszer?

Hamis élelmiszernek minősül az az élelmiszer, amelyet a rá vonatkozó előírásokban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állították elő, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hozták forgalomba, amely előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt.

Hamis az az élelmiszer, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, illetve amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állították elő, amelynek előállítása nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt, illetve nem emberi fogyasztásra szánt termék emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Az élelmiszer-hamisításnak minősül a lejárt alapanyagokból történő élelmiszer-előállítás, olcsó termék a drága megfelelőjének csomagolásában értékesítve, nem engedélyezett összetevők felhasználása, vagy amikor a termék megnevezése nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak vagy a fogyasztók által közismert megnevezés mellett a jogszabályokban előírt és a fogyasztók által elvárt minőség nem jelenik meg a termékben.

Hamisítás és büntetése

Az élelmiszerlánc-törvény szerint akár ötmilliárd forint is lehet a büntetés az élelmiszerbiztonsági szabályokat legdurvábban megsértőkkel szemben. Azokra pedig, akik egészségre ártalmas közfogyasztási cikket készítenek, forgalmaznak, több év börtön is várhat a büntető törvénykönyv alapján.

Aki forgalomba hozatal céljából egészségre ártalmas közfogyasztási cikket készít vagy tart, kétévi szabadságvesztéssel büntethető.

Aki forgalomba hozza, három évet kaphat (jelentős mennyiség, bűnszövetségben vagy üzletszerű elkövetés esetén 1-5 év között van a büntetési tétel), ám ha nem szándékosan, hanem gondatlanságból tette, akkor egy évnél nem lehet több a büntetés.

Elkerülheti a büntetést, aki értesülve az ártalmas termékről, arról tudomást szerezvén, mindent megtesz annak érdekében, hogy az ne kerüljön forgalomba.