A tavaszi kerti munkák és a szomszédok jogai, kötelezettségei

2019.04.25. 22:29

A tavasz beköszöntével bizonyos kerti munkálatok elvégzése egyre sürgetőbbé válik, s ez gyakran felszínre hozza a szomszédok közti esetleges konfliktusokat is. Mire érdemes figyelnünk, ha ezzel kapcsolatban kár keletkezik? A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körül a témát.


Megtörténhet, hogy a szomszédunk fáinak ágai, gyökerei áthajlanak a mi udvarunkra, így ezek eltávolítása válik szükségessé a mellettünk lakó részéről, melyeket hajlandó is elvégezni.

Annak érdekében, hogy ezekre a munkálatokra sort keríthessen, a polgári jog szabályai értelmében a földünkre való belépést kártalanítás ellenében meg kell engednünk – húzták alá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A kártalanítás

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy például az átnyúló növényzet eltávolítása adott esetben saját telkünket, növényeinket is károsíthatja. Ezzel szemben maga a tevékenység, mellyel az esetleges kár realizálódik a mi oldalunkon, nem jogszerűtlen, hiszen a szomszéd kötelezettségeinek teljesítése érdekében történik.

Erre tekintettel ilyen esetekben kártalanításra válhatunk jogosulttá, tekintettel arra, hogy a károkozás nem jogellenes. Hasonlóképpen kártalanítási jogosultságot alapoz meg például a kisajátítás vagy éppen a közérdekű használat.

A kártérítés

Amennyiben viszont a szomszédunk a fenti problémák kiküszöbölése érdekében belép a telkünkre, és ezen munkálatokkal összefüggésben nem álló módon okoz károkat, például valamilyen beépített területet vagy éppen kerítést indokolatlanul megrongál, a károkozás már jogellenesnek minősül, melynek okán kártérítési igénnyel léphetünk fel vele szemben.

Hasonlóképpen kártérítést követelhetünk, ha a szomszédos ingatlan tulajdonosa miatt a mi építményünk beázik, vagy éppen akkor, ha a szomszéd az áthajó ágakat nem távolítja el, és egy leeső darab megrongálja a házunk, garázsunk tetejét vagy egyéb vagyontárgyunkat – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A Polgári törvénykönyv és a szomszédjogok

A szomszédjogok általános szabályaiban érvényesülnek a polgári jog alapelvei, valamint általános szabályként a Polgári törvénykönyv megfogalmazza: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelen módon zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A rendelkezés alapján a bírói gyakorlatnak kellett kidolgoznia a szükséges és szükségtelen zavarás határvonalát. Így például üzemanyag-töltőállomás építése és működtetése, mezőgazdasági településeken az állattartás és a csekélyebb mértékű, elkerülhetetlen zavarás szükségszerűnek minősül.

Ezzel szemben zajkeltő szerkezet indokolatlan használata, az ének-zene oktatás és a szomszédos telek vízelvezetésének megakadályozása szükségtelen zavarásnak számíthat. Mindig meg kell vizsgálni az adott település környezetét, eltérő megítélés alá eshet egy tevékenység egy ipari vagy egy lakóövezetben.

Forrás: Thinkstock

A szomszédjog nem csak a szomszédos ingatlanokra terjed ki, hanem addig, amíg a szükségtelen zavarás, bárki számíthat tehát szomszédnak. Az általános szabályozáson kívül a Ptk. különös szabályokat is tartalmaz a szomszédjogokra.

Ezek: a földtámasz joga, az áthajló ágak és gyökerek és az ezekről lehullott gyümölcsök, a szomszédos földre való belépés és használat, a kerítés joga, a határvonalon álló fa vagy bokor, a tilosban talált állat visszatartására való jog.

A közérdekű szomszédjogi igényekre is vonatkozik szabály, e szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák.