D.A.S. JogSzerviz: amit a leltározásról és a felelősségről tudni kell

A Munka Törvénykönyve alapján a leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány, mely a leltáridőszak alatt keletkezik – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Forrás: Dennis Skley/Flickr

Dr. Fekete Klaudia kifejtette: ez alapján a gyakorlatban leltárhiányról leginkább a kereskedelmi, illetve raktározási tevékenység körében, valamint olyan dolgok tekintetében beszélhetünk, amelyeket értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre vett át a munkavállaló.

A hiány oka a törvényben nincs megjelölve, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha ismertté válik, hogy milyen okból keletkezett hiány, nem alkalmazhatóak a leltárfelelősségi szabályok.

A felelősség érvényesítésének feltételei

A törvény alapján a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. E felelősség érvényesítésének feltétele azonban, hogy a leltáridőszakra vonatkozóan a munkavállaló és a munkáltató leltárfelelősségi megállapodást kössenek egymással, és a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörténjen.

További feltételek, hogy a leltárhiányt a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján megállapítsák, valamint, hogy legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát a munkavállaló.

Abban az esetben, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

A bírói gyakorlat során felmerült az a kérdés, hogy vajon a munkavállalónak a megállapodás megkötésének megtagadására irányuló nyilatkozata milyen jogkövetkezménnyel járhat. A kialakult egységes bírói álláspont szerint az említett munkavállalói nyilatkozat a munkáltatói felmondást megalapozza, hiszen a megállapodás hiánya oda vezethet, hogy a munkavállalót az adott munkakörben nem lehet a munkaviszony céljának megfelelően foglalkoztatni.

Kötelező az írásba foglalás

Kötelező előírás, hogy a leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

A törvény alapján csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. Ebben az esetben a megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára a munkavállaló indokolás nélkül írásban felmondhatja. Értelemszerűen a csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

A leltárfelelősség fentiekben felsorolt elemeinek együttesen kell fennállniuk, ami azt vonja maga után, hogy bármelyik hiánya kizárja a felelősség érvényesíthetőségét a munkavállalóval szemben.

Amit a munkáltató állapít meg

Fontos tudni, hogy a munkáltató állapítja meg azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Továbbá: ő határozza meg a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét, valamint a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket. Ezekről a feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően a munkavállalót írásban kell tájékoztatni.

A munkavállaló védelmét szolgáló előírás, hogy a leltározásnál ő maga személyesen vagy akadályoztatása esetén képviselője jelenlétét lehetővé kell tenni. Csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban pontosan meghatározott munkavállalók jelenlétét kell biztosítani. Abban az esetben, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.

A leltározás lefolytatását követően a munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

Leltárhiány és kártérítés

A továbbiakban nézzük, hogy leltárhiány esetén a munkavállalók milyen összegű kártérítéssel tartoznak a munkáltató felé.

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel, tehát a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékét azonban a leltárfelelősségi megállapodás, a kollektív szerződés, valamint az üzemi megállapodás korlátozhatja.

Abban az esetben, ha a munkavállaló a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállalóval együttesen kezeli, legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel a keletkezett leltárhiányért. A kollektív szerződés, valamint az üzemi megállapodás a kártérítés mértékét ez esetben is meghatározhatja magasabb összegben, mivel a törvény ezt lehetővé teszi.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Amennyiben a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.

A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták. Ezen belül figyelembe kell venni a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

Lényeges előírás, hogy a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap, ami a hatóság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.