Nem mindegy, hogy végrehajtási panasz, vagy kifogás (2. rész)

2019.05.21. 17:25

Fontos elvi állásfoglalások születtek a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletén. Annak érdekében, hogy a jogorvoslatot keresők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar szakértői átfogó, kétrészes írásukban mutatják be a legfontosabb tudnivalókat, jogszabályokat. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.)

 




Fontos tisztában lennünk a végrehajtó tevékenységével kapcsolatos panasz és a végrehajtó tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatos kifogás közötti különbségtétellel. Egyik eljárás nem helyettesítheti a másikat, a kifogás ügyében csak a bíróság, a panaszok ügyében pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala járhat el.

A végrehajtóval szembeni panaszra az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II. 15.) IM rendelet (panaszrendelet) szabályai az irányadók.

A panasz fogalma

E panaszrendelet 2. §-a rögzíti a panasz fogalmát: a panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe.

Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárást lényegesen sértő intézkedést tett vagy mulasztása folytán keletkezett jogsérelem, hanem egyéni érdeksérelem keletkezik, amelynek vizsgálata – a kifogással szemben – nem a bíróság feladata. Ilyen egyéni jogsérelemként képzelhető el például, ha a végrehajtó akár az adós, akár a végrehajtást kérő vagy egyéb érdekelt ügyét nem etikusan intézi, nem megfelelő hangnemben beszél az adott személlyel.

Miután a Vht. 9. §-a értelmében alkalmazásra kerülő Pp. rendelkezései, továbbá a Vüsz. 40-40/B §-ai is előírják a végrehajtó számára a felvilágosítás adását, egyes végrehajtási iratok kézbesítését pedig a Vht. külön is elrendeli, ennek megsértése nem panasz – foglalt állást a Kollégiumvezetői értekezlet, hanem végrehajtási kifogás keretében bírálandó el, mert nem egyéni érdeksérelemről, hanem a végrehajtási eljárást lényegesen sértő mulasztásról van szó.

A bíróság szerepe és jelentősége

A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére - megfelelő határidő tűzésével - történő utasítását.

A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, - ha annak elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatók meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz. A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - 8 munkanapon belül intézkedik az elbíráláshoz szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni.

A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges. A bíróság a kérelem keretei között hozza meg döntését. A bíróság tehát a kifogás kapcsán nem általános törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol, hanem csak az adott kifogás elbírálására terjed ki hatásköre, így a végrehajtó magatartásának jogszerűségét csak a kifogás tartalmi keretei között bírálhatja el, mivel köti a kérelemhez kötöttség elve és csak az egyes konkrét végrehajtói cselekmények jogellenességét vizsgálja.

Mindez azt is jelenti, hogy a végrehajtó kártérítési felelőssége sem általában a végrehajtási eljárás szabálytalanságára, hanem az egyes végrehajtási cselekmények jogellenességére alapítható – húzták alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakértői.

A bíróság a végrehajtó intézkedését - a kérelem korlátjaira tekintet nélkül - megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat. Ha azonban a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelelt vagy nem lényegesen volt jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja.

Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.

Illetékek és befizetett összegek

A végrehajtási kifogás illetékköteles, jelenleg 15 ezer forint megfizetése kötelező a benyújtásával egyidejűleg.

Míg a Vht. korábban nem tette lehetővé a végrehajtóval szembeni jogkövetkezmény alkalmazását a végrehajtó intézkedésével vagy mulasztásával szembeni alapos kifogás esetén, úgy ez 2012. március 15-e óta lehetséges.

Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

A Vht. 217/B. §-a értelmében ugyanis, ha a benyújtott végrehajtási kifogás alapján a bíróság megállapítja, hogy a végrehajtó intézkedése lényegesen jogszabálysértő volt vagy a végrehajtó elmulasztotta az intézkedést, úgy az önálló bírósági végrehajtó - a Vht. által nevesített kivételektől eltekintve - köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20 százalékának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50 százalékának megfelelő pénzösszeg megfizetésére.

A fenti szankciók alkalmazása alóli kivétel, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

Amennyiben azonban a fenti kivételes esetek egyike sem áll fenn, úgy a bíróság lényeges jogszabálysértés vagy intézkedés elmulasztása miatti alapos kifogás esetén a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót a jogszabályban meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg - a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig - a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet – hangsúlyozták végezetül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakértői.