Ki felel azért, ha egy cég állít, vagy egy cégről állítanak valótlan dolgot?

2019.05.30. 16:17

Megtörténhet, hogy nem egy magánszemély, hanem egy cég szeretne elégtételt kapni őt ért sérelemért, vagy valaki a sérelmezett kijelentést egy szervezet képviselőjeként tette meg. Mi a teendő ilyenkor, mit mond a magyar jog? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői járják körül a jogi környezetet.

Gyakran hallani olyan bírósági ügyekről, amelyekben valamely magánszemély egy a becsületét sértő kijelentés vagy jóhírnevét sértő állítás miatt egy másik magánszemélyt perel be – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az ilyen eljárásokat hajlamosak vagyunk magánszemélyek közötti vitáknak tekinteni, azonban messze nem kizárt annak a lehetősége, hogy egy ilyen eljárás valamely oldalán vagy valamely oldalához szorosan kapcsolódóan felbukkanjon egy szervezet.

Így könnyen előfordulhat, hogy egy cég szeretne elégtételt kapni – például bocsánatkérő közlemény közzététele által – egy őt ért sérelemért, vagy azáltal elszenvedett hátrányok kompenzálását sérelemdíj formájában kívánja elérni, ahogy az is előfordulhat, hogy valaki által sérelmezett kijelentést egy szervezet képviseletében tettek meg.

Amikor jogi személy szenved sérelmet

Ezek közül egyszerűbb a helyzet, ha a sérelmet szenvedő fél egy jogi személy. Mivel a személyiségi jogok alapvetően az emberi mivoltból fakadnak, egy külön rendelkezés folytán meg kell vizsgálni, hogy az adott jog jellegéből fakadóan megillethet-e egy szervezetet.

Ekként evidens módon a kegyeleti jogra nem lehet hivatkozni a szép emlékű, de mára felszámolt családi cég kapcsán, egy működő vállalkozás viszont alappal számíthat arra, hogy – üzleti – hírnevét a jog is védelme alá veszi.

Kevésbe evidens talán az az elhatárolás, hogy bár ahogy említettük egy jogi személy is hivatkozhat jóhírnevének sérelmére, ha erre alkalmas tényállításokat tesznek vagy híresztelnek rá vonatkozóan, sértő értékítéletekkel szemben a polgári jog nem nyújt a becsületsértés keretében vélelmet számára.

Az pedig, hogy mi esik a jóhírnév védelmének körébe és mi a becsületsértés tilalma alá a konkrét szöveg tartalma, formája és felhangja alapján határozható meg. Ekként látható, hogy az, hogy valamely cselekmény vagy nyilatkozat lehetőséget ad-e egy szervezet személyhez fűződő jogainak védelmére mindig az egyedi jogsértés fényében vizsgálandó.

Amikor egy szervezet vezetője tette a kijelentést

Komplexebb kérdés ennél az, hogy ki felel egy olyan kijelentésért, amit egy szervezet vezetője tett, e minőségében. Ilyen esetekben elkülönül a felelősség az egyes jogkövetkezmények tekintetében, egyrészről az objektív szankciókért való felelősségre, másrészről pedig a sérelemdíjjal kapcsolatos felelősségre.

Objektív szankciók azok, amelyek a sérelmet elszenvedett személyt automatikusan megilletik, a személyiségi jogainak megsértéséből fakadóan – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Ehhez nincs szükség további körülmény vizsgálatára a jogsértésen túl. Ilyen jogkövetkezmény a jogsértés megtörténtének megállapítása, a jogsértés abbahagyására kötelezés és az attól való eltiltás, a jogsértő elégtétel adására kötelezése (és az, hogy ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot), a sérelmes helyzet megszüntetése és a jogsértéssel elért előny átengedése.

A Polgári Törvénykönyv meghatároz olyan tisztségeket és státuszokat, amelyek esetében nem a konkrét személlyel szemben, hanem a mögötte álló szervezettel szemben érvényesíthető ilyen igény. Így amennyiben közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben jár el az adott személy, a felelősség közvetlenül (az előbbi sorrendben) a közhatalmi jogkört gyakorló jogi személyt, az eljárt bíróságot, illetve a Legfőbb Ügyészséget fogja terhelni.

Ebből következően a törvényben nem említett esetekben – így különösen a gazdasági társaságok és civil szervezetek vezetői tekintetében, ha felelősségük egyébként fennáll – közvetlenül is érvényesíthető igény az objektív szankciók tekintetében az eljáró természetes személyekkel szemben.

A sérelemdíj szabályai

A sérelemdíj ezzel szemben jelentős hasonlóságot mutat a kártérítéssel. Ezek közül az egyik, a Ptk. által is kiemelt aspektus, hogy a sérelemdíj viselésére köteles személy meghatározására a kártérítés szabályai alkalmazandók. Így abban az esetben, ha valamely jogi személyhez fűződő jogviszonyában sérti meg valakinek a személyiségi jogát (így jóhírnevét, becsületét) egy képviselőnek tekinthető személy, úgy részben a jogi személlyel fennálló jogviszony részben pedig a magatartás jellege veendő fegyelembe.

Így, ha egy munkavállaló vagy egy tag – e minőségében – okozza a sérelmet, úgy a munkáltató vagy a tagsággal érintett jogi személy felel, míg megbízott által okozott sérelem következtében fizetendő sérelemdíj megfizetésére a megbízó és a megbízott egyetemlegesen köteles. (Utóbbi esetben egyébként a megbízó kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a megbízott kiválasztása és instruálása során úgy járt el, ahogy általában elvárható.)

Ennek megfelelően például egy munkaviszonyban eljáró ügyvezető által, e minőségében megtett jóhírnév sértő nyilatkozat esetén a sérelemdíjat az a társaság viseli, aminek nevében eljár, míg, ha megbízási jogviszony alapján járna el, úgy mind a társaság, mind pedig az ügyvezetővel szemben érvényesíthető lenne ez az igény teljes egészében (azonban amennyiben bármelyik ezek közül teljesít, úgy a követelés a teljesítés erejéig megszűnne).

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

További speciális szabályt jelent az, ha a sérelem okozása szándékosnak tekinthető, amely esetben szintén egyetemlegesen felel a természetes személy és a szervezet.

A fentiek alapján összegezhető egyrészről, hogy pusztán azért, mert valamely kijelentést látszólag az őt alkalmazó vagy általa képviselt szervezet nevében tett meg valaki, még nem jelenti, hogy mentesülne a következmények alól, másrészről pedig fontos a személyiségi jogi perek kapcsán, még azok megindítása előtt alaposan felmérni, hogy kivel szemben érvényesíthető az igény és ezek közül kivel szemben érdemes érvényesíteni azt – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.