SBGK: véglegessé váltak az online szerzői jogi reform szabályai

Lényeges módosításokat tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 számú irányelve, melyek közül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, dr. Karácsony Bálint a közvélemény fókuszában lévő 15 és 17. cikkeket elemzi és kitér a 16 és 18. cikkekre, valamint a szabályozással kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is.

Hosszas előzetes munkát követően az Európai Unió jogalkotó intézményei 2019. április 17. napján elfogadták a digitális egységes piac szerzői jogi szabályairól szóló, az online világban nagy vitát generáló irányelvet – fejtette ki az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

A korábbi cikkekben (amelyek itt és itt érhetők el) ismertetett álláspont szerinti előírások koncepcionálisan nem változtak, azonban néhány lényeges módosítást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 számú irányelve.

15. cikk (korábban 11.), 16. cikk és 18. cikk

Az online sajtókiadványok szerzői jogi védelme jelentőségteljesebb szerepet kapott az új irányelv alapján – hangsúlyozta dr. Karácsony Bálint.

Az oltalom nem minden internetes cikkre vonatkozik, kizárólag a gazdasági tevékenység keretében közzétett, szerkesztői felelősség és ellenőrzés mellett sajtókiadványokat közzé tevő szolgáltatók műveire. Ilyennek minősülnek a hírszolgáltatók vagy hírügynökségek által alkotott újságírói alkotások: napilapok, heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint internetes híroldalak. A védelem nem terjed ki a fenti feltételeket nélkülöző blogokra, az online enciklopédiákra, valamint a tudományos célú kiadványokra.

A sajtókiadványok online felhasználásának (többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés) joga főszabály szerint a tagállami kiadókat illeti meg. E jog azonban nem foglalja magában a védett cikkek egyes szavainak vagy nagyon rövid részleteinek felhasználását, azaz a snippetet (hosszabb tartalmat összefoglaló rövid szövegkivonatok), valamint a hiperhivatkozást sem.

Ezeket továbbra is szabadon lehet felhasználni. A snippet terjedelmére egyelőre nincs kötelező előírás, a jövőben azonban várható a jogalkalmazás egységességét segítő szabály. Példaként említhető a Google keresőszolgáltatása, ahol a snippet legfeljebb 156 (2 sor), kivételesen legfeljebb 320 karakter (4 sor). Érdekesség, hogy 2013-ban Németországban bevezetett hasonló előírás jogbizonytalanságot és több jogvitát okozott.

A szerzők műveiket a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosíthatják, részesülve a kiadók cikkek után kapott bevételeiből. A 16. cikk szerinti méltányos díjazás követeléséhez való jog szerint, ha egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy arra felhasználási engedélyt adott, akkor ez jogalapot teremt a kiadónak is arra, hogy részesedjen a díjazásból. Ha pedig a szerzők és előadóművészek műveik felhasználása céljából kizárólagos jogaik gyakorlását másnak engedélyezik, szintén megfelelő és arányos díjazásra jogosultak (18. cikk).

Újdonság és az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője szerint az online művekhez igazodó pozitív változás, hogy az eredeti húsz, majd öt év helyett a jogok csak a kiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől számított két év elteltével szűnnek meg.

Az Európai Bizottság 2016. évi javaslatához képest további üdvözlendő változások, hogy a sajtókiadványokra vonatkozó előírások kizárólag online felhasználásra és a hatálybalépést követően publikált művekre irányadók, továbbá nem terjednek ki a nonprofit szektorra és a magánszemélyek tevékenységére.

17. cikk (korábban 13.)

Az irányelv végleges szövegezésében maradt a legtöbbet vitatott szabály a profitorientáltan működő online tartalommegosztó szolgáltatók kötelezettségeiről és felelősségéről. Dr. Karácsony Bálint először is leszögezte, hogy a felhasználók továbbra is feltölthetnek olyan műveket online tartalommegosztón keresztül, melyek nem sértik a szerzői és szomszédos jogokat, továbbá amelyek idézésnek, kritikának, ismertetésnek, karikatúrának, paródiának vagy utánzatnak készülnek. Így a mémek, a Gif-ek szabadon megoszthatók.

Az irányelv definíciójának megfelelő tartalommegosztó például a YouTube, a Facebook, a Vimeo, a Soundcloud és a Dailymotion. A non-profit alapon működő platformok, mint az online enciklopédiák (Wikipedia) vagy az online piacterek (Amazon), a nyílt forráskódú számítógépi programokkal foglalkozó platformok (Github, Gitlab), az elektronikus hírközlési szolgáltatók (Threema, WhatsApp), valamint a B2B felhőszolgáltatások (Amazon AWS, Google Cloud) és az olyan felhőalapú szolgáltatások, mint a DropBox, a GoogleDrive és a Nextcloud nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Az online tartalommegosztó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló tartalomhoz hozzáférést biztosítanak nyilvánosság számára. A művek felhasználása érdekében a jogosultaktól engedélyt kell beszerezniük. A végleges szabályban nincsen kötelező előszűrési kötelezettség, azonban engedély hiányában felelősséggel tartoznak, kivéve, ha az irányelvben foglaltak szerinti három fázisú feltételrendszert teljesítve kimentik magukat.

Enyhébb szabályok szerint felelnek a startupok, azaz az olyan új online tartalommegosztó szolgáltatók (az Unióban kevesebb mint 3 éve elérhetők a nyilvánosság számára), amelyeknek a kiszámított éves forgalma nem éri el a 10 millió eurót.

dr. Karácsony Bálint, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők/ Végel Dániel

Ha az online tartalommegosztó szolgáltató engedélyt szerzett, ennek ki kell terjednie a felhasználók által végzett nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre is, ha a felhasználók nem kereskedelmi alapon járnak el, vagy ha tevékenységük nem termel jelentős bevételt. E rendelkezésből is egyértelmű, hogy az ilyen felhasználók általi, oltalmat élvező mű felhasználásakor a tartalommegosztó és a jogtulajdonos közötti megállapodás rendezi a mű felhasználását, kizárva, illetve háttérbe szorítva a felhasználó felelősségét.

A tartalommegosztó szolgáltatók hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati, emberi felülvizsgálatot is igénylő mechanizmus bevezetésére vonatkozó kötelezettsége megmaradt – utalt dr. Karácsony Bálint az Origón korábban megjelent cikkeire, amelyek itt és itt érhetők el.

Ennek lényege, hogy az oltalom alatt nem álló, vagy szabad felhasználás alá eső tartalmak megosztásának blokkolása ne fordulhasson elő, azonban legyen lehetősége a felhasználóknak az általuk feltöltött művek hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására. A peres és peren kívüli jogorvoslati rendszer mellett létező mechanizmus által a felhasználók rendezhetik feltöltött művek hozzáférhetetlenné tételével vagy eltávolításával kapcsolatos vitáikat.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve párbeszédet szervez az érdekelt felekkel a tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés bevált gyakorlatainak megvitatása céljából. E konzultációk során várható a lobbitevékenység kiteljesedése, valamint a szabályok alkalmazásának egységességére vonatkozó gyakorlat kikristályosodása.

Nyilatkozatok, kritikák, vélemények

Az internetes tevékenység szabadságát féltő népharag mellett a tagállamok és azok kormányai között sem volt teljes egyetértés az internet új szerzői jogi szabályozásának mikéntjével és hatásával kapcsolatban. Németország az irányelv elfogadása mellett szavazott, azonban protokolláris nyilatkozatot fűzött ahhoz a "komoly aggodalomra okot adó" upload filter, azaz a tartalommegosztás algoritmus általi szűrésének elkerülése érdekében.

A német kormány célja ezzel az, hogy a tartalommegosztás szűrését csak akkor alkalmazzák, amikor más megoldás nincsen. Jogi kötőerővel nem bír a sokak által szimbolikusnak tartott protokolláris nyilatkozat, azonban egyes hatástanulmányok szerint az befolyásolja az irányelv későbbi értelmezését.
Hollandia, Luxemburg, Lengyelország, Olaszország és Finnország közös, Észtország önálló nyilatkozatot bocsátott ki és nem támogatta az irányelv elfogadását. Valamennyi ország visszalépésként értékeli az új szabályokat a digitális egységes piac létrehozatalában.

A téma más szakértői között azonban jelentős egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a sokat vitatott 15. és 17. cikkek mellett sajnálatos módon kevesebb szó esik az irányelv más cikkeiben (különösen a 18-22. cikkekben) szereplő pozitív változtatásokról, melyek éppen a felhasználók jogait bővítik.

Átültetés

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésére a tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésére. E kötelezettség azokra a tagállamokra is vonatkozik, akik a fenti indokok miatt az irányelv ellenében voksoltak, hiszen az irányelv 32. cikke szerint a szabályozásnak valamennyi tagállam a címzettje – mutatott rá végezetül az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.