Kaphat-e kártérítést a felszámolt munkáltató dolgozója?

2019.06.25. 17:19

Remélhet-e kártérítést a munkaügyi perben a munkavállaló, ha munkáltatója felszámolás alá került? A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntése foglalkozott ezzel a kérdéssel – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.



Egy nemrégiben közzétett ügyben, egy munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett és ebből eredő igényét kívánta érvényesíteni elsősorban a felszámolás alá került munkáltatójával, másodsorban pedig a megszűnt munkáltató helyett a munkáltató beltagjával, mint a megszűnt munkáltató tartozásaiért mögöttesen felelősséggel tartozó személlyel szemben – ismertették a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntése foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy felszámolás alá került betéti társasággal, illetve annak beltagjával szembeni munkaügyi per alapját képező igényt a felszámolónak az általános szabályok szerint be kell-e jelenteni, illetve ennek elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

Míg első fokon helyt adott a munkavállaló keresetének az eljáró bíróság és teljes mértékig megalapozottnak találta azt, addig a másodfokon eljárt Törvényszék elutasította a felperes keresetét mind a munkáltatóval, mind pedig annak beltagjával szemben. Ezt követően került az ügy a Kúria elé, azzal, hogy a Kúria az alábbi elvi megállapításokat is tartalmazó döntést hozta.

Az elvi megállapításokat is tartalmazó döntés

A Kúria egyetértett a másodfokon eljárt Törvényszékkel abban, hogy a felperesnek – figyelemmel arra, hogy keresete alapján a felszámolás kezdő időpontja előtt indult el a peres eljárás – a csődtörvény vonatkozó előírásai szerint be kellett volna jelentenie a perbeli igényét a felszámolási eljárásba, ugyanis a csődtörvény szerint a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

Ennek megfelelően tehát a peres eljárás megindítása nem mentesítette a felperest az alól, hogy követelését a felszámolásba szabályszerűen bejelentse, a kapcsolódó regisztrációs díjat követelése kapcsán befizesse.

Mivel azonban a felperes elismerten elmulasztotta a fentieket, ez a felperes jogvesztésével járt és a Kúria egyetértett azzal tehát, hogy felperes munkavállaló nem vált hitelezővé a munkáltatóval szembeni felszámolási eljárás során, így el kellett a munkáltatóval szembeni keresetét is utasítani.

A fentieken túl osztotta a Kúria a Törvényszék álláspontját abból a szempontból is, hogy a munkáltató beltagjával szembeni, a beltag mögöttes felelősségére alapított keresetet is el kellett utasítani. A Kúria kifejtette ugyanis, hogy a Bt. beltagjának mögöttes felelőssége járulékos jellegű, másodlagos, azaz közvetett helytállási kötelezettséget jelent, ami mindig feltételez egy fő kötelezettséget és ehhez fog igazodni.

Ebből – azaz a járulékosságból – következik az is, hogy a főkötelezett oldalán bekövetkező jogi tények mindig kihatnak a járulékos kötelezettre is, a járulékos kötelezett felelőssége a főkötelezettéhez fog igazodni.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ebből pedig arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy figyelemmel arra, hogy a jogvesztés bekövetkezett az alperesi munkáltatóval szemben az igény be nem jelentése okán, ezért az igény érvényesítésének lehetősége a munkáltató beltagjával szemben – mint mögöttes felelőssel szemben – egyaránt elenyészett, jogvesztést eredményezett.

Konklúzió

Összegezve tehát fontos, hogy függetlenül attól, hogy a munkáltató ellen már peres eljárás van folyamatban, az időközben indult felszámolási eljárásba határidőben be kell jelenteni a kapcsolódó igényt annak érdekében, hogy a jogvesztés elkerülhető legyen, azaz, hogy a munkavállaló hitelező lehessen a felszámolási eljárás során, illetve annak érdekében is, hogy adott esetben mögöttes felelősségére alapítva a munkáltató beltagjával szemben érvényesíthető legyen az adott igény.

Ennek hiányában mind a munkáltató, mind pedig annak beltagjával szembeni kereset elutasításának van helye, a kapcsolódó igény, illetve igényérvényesíthetőségi lehetőség megszűnik – hangsúlyozták végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.