A diákmunkára vonatkozó jogi szabályozás

2019.06.26. 21:00

A nyári munkavégzés rövidebb idő tartama és az élettapasztalat hiánya miatt a diák munkavállalók mindig kiszolgáltatottabbak a munkáltatójukkal szemben, mint az idősebb munkavállalói korosztályok, így esetükben fokozottabban fennáll annak a veszélye, hogy a munkáltató nem tartja be a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályokat. Például, nem tartja be a munkaviszony létesítésével kapcsolatos életkori szabályokat, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket, vagy a tapasztalatlan munkavállalókat – elsősorban pénzügyileg - megrövidíti.






Az ellenőrzési tapasztalatok alapján szerencsére viszonylag alacsony az életkori korlátozásokkal (vagyis, hogy mely életkor betöltésétől vállalhat a fiatal munkát) kapcsolatos szabálytalanságok száma (az úgynevezett jogellenes gyermekmunka).

Annál gyakoribb viszont az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatalok munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentésnélküli foglalkoztatása. A fiatal munkavállalók számára ugyanis rendszerint nem fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, a munkaviszonyuk be legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és amunkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok egyéb problémát is kiküszöbölhet.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik a munkaszerződés teljesítése során.

Ugyancsak e törvényben találhatók meg annak szabályai, hogy a fiatalkorú munkavállalókat milyen életkori és munkavégzési korlátozásokbetartásával szabad foglalkoztatni.

Kivel és hogyan létesíthető munkaviszony?

Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételesen azonban a 16. életévét még be nem töltött fiatal is foglalkoztatható munkaviszonyban a következő esetekben.

Az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy, (iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás) gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében.

Ezekben az esetekben természetesen nem feltétel, hogy a foglalkoztatás az iskolai szünettartamára essék. Munkaviszonyt elsősorban a munkáltató és a munkavállaló között megkötött munkaszerződéssel lehet létesíteni.

A munkaszerződésnek érvényességi feltételei az írásbeli alak, vagyis azt minden esetben – legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig - kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell amunkavállaló alapbérét és munkakörét. Emellett a munkaszerződésben rendelkezni lehet, sőt célszerű a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb kérdésekről is.

Így mindenekelőtt a munkaviszony tartamáról (mettől meddig tart a munkaviszony). Ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre (ennek jelentősége a munkaviszony megszüntetése és a feleket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme szempontjából van).

A diákok munkavégzése esetén általában nyilvánvalóan a határozott időtartamú szerződés a jellemző a munkavégzés helyéről. Ez határozza meg, hogy a munkavállalónak hol kell teljesítenie a munkavégzést (a munkáltató melyik telephelyén, fióktelepén). A napi munkaidő tartamáról, fő szabály szerint (ha a felek a munkaszerződésben eltérően nem állapodtak meg) a munkaviszony teljes munkaidőre (napi 8, heti 40 óra) jön létre.

A felek azonban megállapodhatnak úgynevezett részmunkaidős foglalkoztatásban is (napi 8 óránál kevesebb, például napi 6, vagy 4 órás). Ha a munkaviszony nem teljes munkaidőre jön létre, ebben a kérdésben meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munka-vállaló munkabérét is. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

Gyakran jelent problémát, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy munkaszerződésének megkötéséhez hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása. Az Mt. szabályai szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Forrás: Shutterstock

Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be - tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a gyámhatóság engedélye szerinti sporttevékenység, a modelli, vagy művészeti tevékenységstb. köréről lehet szó.)

Bejelentési kötelezettség

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének" minősül.

Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szem-pontjából nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egyesetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni" a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka.

Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra.

E foglalkoztatási formánál nem szükséges írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munka-vállaló kérheti, hogy a szerződést foglalják írásba); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmimunka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre (ebből természetesen az is következik, hogy az adóhatósági bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni kell).

A bejelentés megteremti egyúttal az alapját annak, hogy a foglalkoztatott személy része-süljön bizonyos társadalombiztosítási ellátásokban, és foglalkoztatása majd a nyugdíj számításánál irányadó szolgálati időbe is beszámít.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás

Gyakori foglalkoztatási forma a diákok körében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ennek szabályai a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) tartalmazza.

A nappali tagozatos tanuló (természetesen csak az életkori korlátozásokfigyelembe vétele mellett) vagy főiskolai, egyetemi hallgató tagi jogviszonyt létesíthet az iskolaszövetkezettel annak érdekében, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy (valamilyen vállalkozás) részére nyújtott, úgynevezett külső szolgáltatás keretében dolgozzon.

Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?

A munkaviszonnyal kapcsolatos problémákat, kifogásokat először természetesen a munkálta-tóval célszerű megvitatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is a munkavállaló rendelkezésére áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható.

A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának elsődleges fóruma természetesen a diák munka-vállalók esetében is a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a fővárosban és megyén-ként (általában a megyeszékhelyen) működik. A diákok tapasztalatlansága, valamint az eljáráskörülményessége, hosszadalmas volta miatt azonban nyilvánvalóan csak ritkán fordul elő, hogy a nyári munkával kapcsolatos jogsérelem a bíróság előtt nyer orvoslást.

Gyorsabb és egyszerűbb az eljárás, ha az őt ért sérelem miatt a diák, vagy szülője, törvényesképviselője az erre hivatott munkaügyi hatósághoz fordul, mely a panaszt rövid időn belül kivizsgálja, és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben.