Tuller & Partners: az adóellenőrzés buktatói egy ügyvéd szemével

2019.07.15. 12:22

A gazdasági társaságok vezetői számára nagyon hasznos tudnivaló, hogy abban a pillanatban, amikor értesülnek arról, miszerint a társaság ellen adóellenőrzés kezdődött, azonnal keressenek fel egy adójogra specializálódott ügyvédet, de legalább adótanácsadót annak érdekében, hogy a társaság az adóellenőrzés során élni tudjon a törvényes jogaival és az esetleges károkat minimalizálja – hívták fel az Origó figyelmét a Tuller & Partners szakértői.

Dr. Tuller Gábor Richárd és dr. Horváth György kifejtették: minden gazdasági társaság életében eljön az a pont, amikor az adóhatóságtól megkapja azt a levelet, amelyben értesítik arról, hogy a társaság ellen ellenőrzés indult, és ez az a pont, amikor a társaság vezetőjének, tulajdonosainak a gyomra összeszorul, amely nem is múlik el, amíg az ellenőrzés és az adóigazgatási eljárás le nem zárul.

Túllépve azon, hogy kétfajta ellenőrzés létezik – a jogkövetési vizsgálat és a tényleges adóellenőrzés – mindkét esetben közös, hogy az ellenőrzés célja a tényállás megállapítása és az ellenőrzés jegyzőkönyvvel történő lezárása, a bírság kiszabása az adóigazgatási eljárásra tartozik, amelyet az adóhatóság határozattal zár le.

A Tuller & Partners szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy elsősorban nem magát az ellenőrzési eljárást szeretné pontról pontra bemutatni, hanem arra szeretne rávilágítani, hogy az értesítéstől kezdődően professzionálisan kell az ellenőrzés során a társaságnak eljárnia, hiszen a társasággal szemben is profi, különleges jogosítványokkal rendelkező gárda áll szemben.

A tényállás felvételének szerepe

Az ellenőrzés során a tényállás felvételének van a legnagyobb szerepe, amelyet az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben rögzítenek, a tényállásban kell arra figyelnie leginkább a társaságnak, hogy az adóhatóság azt a tényállást rögzítse, amely a társaság valóságának és nem az adóhatóság által meghatározott valóságnak felel meg.

A tényállás felvétele az adóhatóság kötelessége, amelyet azonban bizonyítani köteles. A bizonyítást a kibocsátott számlák, szerződések, nyilatkozatok stb. alapján veszi fel, azonban kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az adóhatóság e tevékenységére a társaság is tud hatni, amennyiben tisztában van azzal, hogy a kívánt eredmény eléréséhez, tehát a valóságnak megfelelő tényállás felvételéhez milyen olyan bizonyítékokat bocsáthat az adóhatóság rendelkezésére, amely az adóhatóság által felvételre kerülő tényállást befolyásolja.

Az adóhatóság az ellenőrzését jegyzőkönyv elkészítésével és annak a társaság részére történő átadásával zárja, ami akkor történik meg, amikor az adóhatóság szerint a tényállás tisztázott.

A tisztázott tényállás azt jelenti, hogy az adóhatóság a rendelkezésre álló bizonyítékokból egyértelmű, véleményük szerint megdönthetetlen tényállást vett fel.

Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv

Fentieket összefoglalva, az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv jelenti a tényleges ellenőrzés lezárását és a tényállás elméleti változtathatatlanságát. Az adóhatóság az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben teszi meg azt a megállapítását is, hogy a társaság által bevallott adófizetési kötelezettséget a bevallással egyezően elfogadja, vagy a társaság terhére adókülönbözetet állapít meg.

Dr. Tuller Gábor Richárd és dr. Horváth György hangsúlyozták: az adóhatóság az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben nem mondja ki azt, hogy az adókülönbözet összegét a társaság fizesse meg az adóhatóság részére, csak konstatálja azt, azonban elméletben ez az utolsó pont amikor a társaság a tényállásra és így az esetlegesen megállapított adókülönbözetre azt megváltoztató nyilatkozatot és bizonyítékot terjeszthet elő, mivel az ellenőrzés lezárását – tehát az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átadását követően – az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében jegyzőkönyvben foglalt tényállás alapján határozatot hoz.

A határozatban amennyiben az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben az adóhatóság adókülönbözetet állapított meg, úgy ennek megfizetésére és az adókülönbözet 50 százaléka, illetve adott esetben 200 százalékának megfelelő mértékű adóbírságot szab ki. Természetesen, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat mellett, amelyet az adókülönbözet keletkezésétől annak megfizetése napjáig számít fel.

A határozat ellen a társaság ugyan fellebbezéssel élhet, azonban „a fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban - semmisségi okon kívül - nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott".

dr. Tuller Gábor Richárd, a Tuller & Partners szakértőjeForrás: Tuller & Partners

Fentiek azt jelentik, hogy a tényállással – tehát az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakkal – szemben a másodfokú eljárásban az ellenbizonyítás rendkívül korlátozott, az utolsó lehetőség, amikor korlátlanul és szabadon tehet a társaság az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben ellenbizonyítást az a jegyzőkönyv átvételét követő 15, illetve 30 nap – az ellenőrzés fajtájától függően –, amely határidőn belül tehet a társaság az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre úgynevezett észrevételt.

A társaság egy szakszerűen elkészített észrevétellel egyrészt arra késztetheti az adóhatóságot, hogy az általa felvett tényállást megváltoztassa, másrészt észrevétellel már az esetleges másodfokú eljárásra, vagy adóperre is fel kell készülnie a táraságnak.

A Tuller & Partners szakértői végezetül kiemelték: biztatni kíván mindenkit arra, hogy abban a pillanatban, amikor értesülnek arról, miszerint a társaság ellen adóellenőrzés kezdődött azonnal keressenek fel egy adójogra specializálódott ügyvédet, de legalább adótanácsadót annak érdekében, hogy a társaság az adóellenőrzés során élni tudjon a törvényes jogaival és az esetleges károkat minimalizálja.