Amikor a használt autó már eladáskor hibás lehetett (2. rész)

2019.07.21. 23:17

Az esetek nagy részében a vásárlást követően egy-két hónapon belül kiderülnek a rejtett hibák. Hogyan igyekezzünk az autóvásárlást megelőzően kiszűrni a problémákat, mit tegyen a vevő, ha a jármű hibás és gyaníthatóan már az eladás időpontjában is az volt? A téma fontosságára tekintettel a D.A.S. JogSzerviz szakértői kétrészes írásban járják körül a jogi tudnivalókat, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

Az esetek nagy részében a vásárlást követően egy-két hónapon belül kiderülnek a rejtett hibák. Sajnos, azokkal a hibákkal túl sok mindent nem lehet tenni, amelyek egyértelműen a kopóalkatrészek sajátosságaiból adódnak – mutattak rá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

A használt járművek vásárlásánál van egy nyilvánvaló kockázat, mellyel a vevőnek is számolnia kell. Ugyanakkor azok a hibák, melyek elhárítása igen költséges, vagy durvább esetben a jármű biztonságos használatához kellenek, már komolynak számítanak és túlmutatnak az ésszerű kockázaton.

A kellékszavatosság egy évig terheli az eladót

Ha a vevő észleli a problémát, akkor lényeges, hogy megbizonyosodjon, hogy azt mi okozza. Ennek kapcsán javasolt a jármű műszaki átvizsgálása. Ha bizonyossá válik, hogy a járműnek rejtett hibája lehet, a vevő elsődleges kötelezettsége, hogy bizonyítható módon a hibát jelezze az eladó részére.

Fogyasztói szerződések esetében a kellékszavatosság legalább egy évig terheli az eladót. Fogyasztói szerződések esetében a 2 hónapon belül jelzett hiba, határidőn belül jelzettnek minősül, egyben a 6 hónapon belül bekövetkezett hibára is úgy tekint a törvény, hogy vélelmezhetően az már az adásvétel időpontjában is fennállt.

Ezért van jelentősége annak, hogy fogyasztói szerződés jött-e létre vagy sem. Sajnos vállalkozások vagy magánszemélyek egymás közti szerződése nem minősül fogyasztói szerződésnek.

A bizonyítási kötelezettség a kereskedőre hárul

A fentiek kapcsán így a kereskedőre hárul az a bizonyítási kötelezettség, hogy vagy azt igazolja, hogy az érintett hibáról ő tájékoztatta a fogyasztót, vagy a hiba a vevő nem rendeltetésszerű használatából eredt. Ha nem fogyasztó szerződésről beszélünk, akkor a hibás teljesítéssel összefüggő bizonyítási kötelezettség a vevőt terheli. Ez sok esetben szakkérdés eldöntésétől is függ.

Ha a hibás teljesítés fennáll, akkor a vevő – választása szerint kérheti a kijavítást, vagy cserét, és amennyiben ezeket az eladó elutasítja, vagy a hibát nem tudja elhárítani, akkor a vevő áttérhet az arányos árleszállításra.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Választhatja azonban azt is, hogy más vállalkozóval megjavíttatja a járművet és annak költségét terheli az eladóra, vagy jelentős hiba esetén elállhat a szerződéstől is.

A legtöbb probléma abból adódik, hogy a vevők jóhiszeműen megpróbálják megbeszélni a problémát az eladóval, aki nem veszi így komolyan őket, és csak halogat vagy ígérget. Ezért fontos az írásbeliség és a bizonyítékok összegyűjtése.

Ha a vevő jól és alaposan dokumentálja az igényérvényesítését, sokkal jobb esélyekkel is indul a kereskedővel szemben – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.