KRS: köthető-e szerződés e-mailben?

This is becoming too hard to handle Beautiful Real People Computer Using Computer Businesswoman One Woman Only Only Women One Young Woman Only Young Women Women Females Adults Only Surfing the Net Cramp Burning the Candle at Both Ends E-Mail Headache Pain
Cropped shot of a young businesswoman looking stressed out while working in an office
Vágólapra másolva!
A felgyorsult és egyre digitálisabbá váló üzleti életben, térben a klasszikus szerződéskötési folyamatot sok esetben felváltották az e-mail-es kommunikáció útján történő szerződéskötések, ami azonban gyakran vezet félreértésekhez és jogvitákhoz. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői összefoglalják, hogy mely esetekben lehet és milyen szabályok figyelembevételével e-mail útján szerződést kötni.
Vágólapra másolva!

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Amennyiben jogszabály vagy a felek rendelkezése nem ír elő írásbeli alakot a szerződésre, az megköthető szóban, vagy ráutaló magatartással tett jognyilatkozatokkal is.

Kötelező írásbeliséghez kötött szerződések

A szerződés írásba foglalása egyfelől akkor kötelező, ha azt jogszabály kifejezetten előírja, például az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések (adásvétel és ajándékozás), a társasági szerződések, vagy a hitelintézettel kötött kölcsönszerződés esetén.

Kötelező írásbeliséget a felek maguk is előírhatnak, például egy vállalkozási szerződés keretében a felek megállapodnak abban, hogy a szerződés kapcsán tett minden nyilatkozat, valamint a szerződés módosítása is kizárólag írásban érvényes. Fontos, hogy írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére mind ajánlatot, mind elfogadó nyilatkozatot kizárólag írásban lehet tenni.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás

A bírói gyakorlat mára már egységes abban, hogy az e-mail útján tett jognyilatkozat csak akkor felel meg az írásbeliség törvényi követelményének, ha azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással el nem látott e-mail joghatás kiváltására nem alkalmas.

A vonatkozó bírósági döntések abból indulnak ki, hogy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése alapján elektronikus okirat vonatkozásában az írásbeliség feltétele, hogy a jognyilatkozat közlésére az abban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerüljön sor, azaz annak valódisága és hamisítatlansága igazolható legyen.

A valódiság és a hamisítatlanság követelményének pedig - a bíróság álláspontja szerint - az elektronikus okirat akkor felel meg, ha azt az E-ügyintézési tv. 1. § 22. pontjában foglalt - az abban felhívott elDAS rendelet 3. cikk 11. pontjában, illetve 26. cikkében írtaknak megfelelő - fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy ha valaki egy aláírt, keltezéssel ellátott, és beszkennelt nyilatkozatot küld meg a másik fél részére e-mail csatolmányaként, az kimeríti-e az írásbeliség követelményét? A vizsgált bírói gyakorlat szerint erre is nemleges válasz adható, figyelemmel arra, hogy az e-mail mellékleteként megküldött elektronikus okirat is csak akkor tekinthető írásbelinek, ha azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el.

Forrás: Getty Images/PeopleImages.com - #1405750/

A kötelező írásbeliség elmulasztásának jogkövetkezménye a szerződés semmissége, erre tekintettel abból jogok és kötelezettséget nem származhatnak. Ebből következik, hogy amennyiben a felek a kötelező írásbeliséghez kötött szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatokat egyszerű e-mail útján teszik meg (amely tehát fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem lett ellátva), a szerződés semmis lesz.

Kötelező írásbeliséghez nem kötött szerződések

Amennyiben a kötelező írásbeliség esete nem áll fenn, az e-mailben tett jognyilatkozat is alkalmas lehet joghatás kiváltására. Amennyiben az e-mail üzenetben megküldött ajánlatban foglaltakat, vagy szerződéses feltételeket a másik fél a válasz e-mail üzenetében elfogadja, úgy a szerződést ráutaló magatartással létrejöttnek kell tekinteni.

A fentiek alapján belátható, hogy az e-mailen keresztül folytatott üzleti tárgyalások során a feleknek különös gondossággal kell eljárnia; meg kell gondolniuk, hogy milyen tartalmú üzeneteket küldenek a másik félnek.

Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a szövegkörnyezetből levonható lesz az a következtetés, hogy elfogadtunk vagy tettünk egy ajánlatot (amely utóbbit a másik fél elfogadott), annak ellenére, hogy nem állt szándékunkban semmilyen szerződés megkötése.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői szerint amennyiben el kívánjuk kerülni, hogy az e-mail üzenetváltás eredményeképpen szerződéses viszonyba kerüljünk a másik féllel, e-mail üzeneteink lezárásaként célszerű feltüntetni azt a formaszöveget, hogy „A jelen üzenetben foglaltak nem minősülnek szerződéskötésre irányuló ajánlatnak, illetve ilyen ajánlat elfogadásának."