Minden, amit tudni kell a külföldi cégalapításról (2. rész) – Ausztria és Németország

Schneeberg Ausztria túra
Vágólapra másolva!
A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői sorozatukban egyedülállóan átfogó képet adnak a külföldi cégalapítás jogi tudnivalóiról, körülményeiről. Nem csupán a környező országok, hanem számos más uniós ország cégalapítási gyakorlatát mutatják be, továbbá érintik az uniós joggal és az adóparadicsomokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket is. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Hazánk legnagyobb exportpiaca, illetve legfejlettebb szomszédja sokunk számára vonzó kereskedelmi célpont, így többen próbálnak szerencsét is ezekben az országokban – fejtették ki a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.

Ami az egyik legfontosabb a sikerhez vezető úton, az a nyelvismeret, még annak ellenére is, hogy angolul szinte mindenki beszél a hivatalos ügyintézés során, így ennek hiánya nem lehetne akadály, azonban a tapasztalatok rendszerint mást mutatnak.

A németországi cégalapítás

Németországban létezik az úgynevezett Unternehmensgesellschaft (UG), melyet másképpen 1 eurós Korlátolt Felelősségű Társaságnak is neveznek. Ez a forma elég népszerű mivel alacsony összegből megvalósítható.

A legnagyobb hátránya ennek a típusnak azonban pont az, hogy könnyű a belépési küszöb, mert az üzletfelek és a bankok komolytalannak tekintik az alacsony alaptőkés társaságokat, és az is előfordulhat, hogy a bank a számlanyitást megtagadja.

Ennek ellenére a GmbH, ami a magyar Kft-nek felel meg, még mindig a legnépszerűbb társasági forma, amelynek az egyik előnye az, hogy az EU-s adószámot, mely nem jár automatikusan, mint itthon, akár két hét alatt is megkapja a társaság, ellentétben az UG formával, melynél néha hónapokba is telhet ugyanez.

Sajnos, el kell mondani, hogy Németországban is egy hosszadalmas folyamat a cégalapítás, mivel a teljes ügyintézési idő akár több hónapba telhet (Magyarországon ez átlagosan 2-3 munkanap), így sok cég kínál már meglévő társaságokat megvételre, amelynek hátrányaira korábbi cikkükben a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői már felhívták a figyelmet.

Az osztrák cégalapítási gyakorlat

Ausztriában a cégalapítás a kereskedelmi kamaránál történik, mely során elegendő egy bejelentés. A legelterjedtebb és leginkább elismert vállalkozási forma itt is a Korlátolt Felelősségű Társaság. A törzstőke minimum tízezer euró, amit az alapításkor be kell fizetni a bankba. Ez sok esetben megnehezíti a cégalapítást, mivel itthon a törzstőke megfizetésére lehet halasztást kérni, így nem szükséges egy összegben az alapításkor azt megfizetni.

Ugyanúgy, ahogy Szlovákiában és Németországban, itt is várni kell az EU-s adószámra, így teljes értékű, határon átnyúló ügyleteket csak az alapítást követő 2-3 hét elteltét követően lehet végezni.

Ami az egyik legnagyobb elrettentő tényező a cégalapításban azok a költségek. Mivel mind Ausztriában, mind pedig Németországban a szolgáltatások jócskán a magyar árak felett vannak, így, ha valaki nem rendelkezik kellő nyelv és helyismerettel, úgy alaposan a pénztárcájában kell nyúlnia, mivel a könyvelésért, a székhelyszolgáltatásért illetőleg az egyéb adóhatósági bejelentésekért több száz eurót, de akár ezer eurót is elkérhetnek a szolgáltatók.

Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Összehasonlításképpen, a fenti két ország az adók és egyéb terhek vonatkozásában sem kecsegtet semmi jóval, hiszen Ausztriában a társasági adó mértéke 25 százalék, míg az osztalékadó, mértéke szintén 25 százalék, mely a környező országokhoz képest – így hazánkhoz mérten is – kifejezetten magas. Németországban ennél kicsit kisebb az elvonás mértéke, hiszen társasági adó csupán 15 százalék, de itt is számolni kell a sávosan növekvő személyi jövedelemadóval.

Összességében elmondható, hogy a két ország nem a legkedvezőbb befektetési környezettel rendelkezik, ami a cégalapítást jelenti, hiszen hosszadalmas és drága ügyintézés után lehet csak elkezdeni az üzleti tevékenységet.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői ezért azt javasolják, hogy aki külföldi terjeszkedésben gondolkodik, az éljen az uniós szabadságjogokkal és hazai vállalkozásával kezdje meg a tevékenységet, majd ezt követően alapítson csak helyi vállalkozást.

(A sorozat következő részeit hamarosan közöljük – a szerk.)