Az úgynevezett szavatossági jogok – sőt, tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállásból eredő jogosultságok is – olyan jogszabályi előírások, melyeket a törvény a hibás teljesítéshez kapcsol.
Ezen túlmenően, nyilvánvalóan problémás lenne a felelősség ilyen módon történő kizárása egy olyan ügylettel kapcsolatban, melyben a vásárló gyakran nem kis összeget fizet meg az eladónak az adott termékért, ingóságért.
Önmagában az, hogy a szerződésbe belefoglal egy ilyen kikötést az eladó, nem teszi érvényessé a rendelkezést – emelték ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Ellenkező bizonyításig tisztességtelen az ilyen záradék
A Polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi, hogy fogyasztó és vállalkozás közt létrejött szerződés esetén ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni az olyan záradékokat, melyek kizárják vagy korlátozzák a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén.
Mivel a hibás teljesítés szerződésszegés, melyért az eladó felelősséggel tartozik, ennek a felelősségi alakzatnak a kizárása is tisztességtelen, így a jogcsorbító kikötés érvénytelen.
Ez ugyanakkor nem eredményezi feltétlenül az egész megállapodás érvénytelenségét: ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti (jelen esetben például a hibás teljesítésért való felelősséget), az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni.
Ha ilyen rendelkezéssel találkozunk, mindig hívjuk fel a kereskedő figyelmét erre a fontos szabályra, kitérve arra is, hogy önmagában nem lesz jogszerű az ilyen feltétel attól, hogy írásba foglalására sor kerül – tanácsolták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakemberei.