Öröklés és jog: mit tehet a törvényes örökös, aki helyett mégis más örököl?

2019.11.20. 22:01

A gyakorlatban sokszor problémaként jelentkezik, hogy a végrendelet esetén nem az lesz az örökös, mint aki egyébként a törvényes rend alapján lenne. Ekkor merül fel az, hogy a „potenciális törvényes örökös" részére járó kötelesrészt mi alapján számolják ki, és hogy annak az alapját fogja-e képezni az örökhagyó által még életében elajándékozott ingatlan, vagy ingóság értéke. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körbe a témát.

Vajon mindent meg lehet úszni az ajándékozással? – tehetnénk fel a kérdést. A D.A.S. JogSzerviz szakértői szerint ez a kérdés igen sok jogesetet érinthet.

Elsőre úgy tűnhet, hogy az öröklés kérdésköre igen elszigetelt. A gyakorlatban azonban mégis igen sokszor problémaként jelentkezik az, hogy a végrendelet esetén nem az lesz az örökös, mint aki egyébként a törvényes rend alapján lenne.

Megoldás a Polgári törvénykönyv

A megoldás levezetése a Polgári törvénykönyvből történik. Főszabály szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ez alól akkor van kivétel, amennyiben az örökhagyó ezt a személyt végrendeletében érvényesen kitagadta. Hogy milyen esetekben lehetséges ez és milyen követelményei vannak az érvényes kitagadásnak, a törvény igen részletesen meghatározza.

Mely tételek nem tartoznak a kötelesrész alapjához?

Ha nincs érvényes kitagadás, akkor a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke és az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Ugyanakkor a törvény pontosan felsorolja azokat tételeket, amelyek nem tartoznak a kötelesrész alapjához, tehát annak meghatározásának nem kell figyelembe venni.

Ilyen – a teljesség igénye nélkül – a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes ajándék, vagy a házastárs, az élettárs, a leszármazó részére nyújtott tartás értéke. Ilyen még az olyan ingyenes ajándék értéke, melyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott.

Végül nem képezheti a kötelesrész alapját az örökhagyó által, a halálát megelőző 10 éven túl, bárki részére nyújtott ingyenes ajándék.

Forrás: Shutterstock

Utóbbiból következik az is, hogy amennyiben az örökhagyó például a halálát megelőző – például – 2 éven belül a végrendeleti örököse részére egy ingatlant ajándékozott, akkor az örökhagyó „potenciális törvényes örököse" (például gyermeke), joggal hivatkozhat arra a hagyatéki eljárásban, hogy az elajándékozott ingatlan értékét vegyék figyelembe a kötelesrész összegének meghatározása során.

Ha ezt az ingatlant azonban 10 éven túl ajándékozta el az örökhagyó, úgy a fentiekre vonatkozó igénnyel sem fog tudni élni a „potenciális törvényes örökös" – utaltak rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.