Megtévesztő mondatok: a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el

2019.12.11. 18:29

Valóban bűncselekmény a csendháborítás? Mit jelent „saját felelősségemre" igénybe venni valamilyen szolgáltatást? Miért használjam az értékmegőrzőt, ha nem vállalnak felelősséget a dolgaimért? Pontosan mire vonatkozik a boltban, hogy „reklamációt" nem fogadunk el? Egyáltalán van jelentőségük ezeknek a figyelemfelhívó feliratoknak? A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a témát.

Az első mondat: „Az értékmegőrzőben elhelyezett dolgokért felelősséget nem vállalunk!" Igazi örökzöld – ezekkel a kijelentésekkel jellemzően szállodákban, fürdőhelyeken vagy színházakban, kávéházakban találkozhatunk, azonban nem helytálló – mondta el dr. Heinrich Renáta.

Ezek az intézmények az erre kijelölt helyeken tárolt szokásos használati tárgyakban bekövetkezett károkért kötelesek helytállni a napi szobaár ötvenszeresének erejéig (készpénzre és értékpapírokra rendhagyó szabályok vonatkoznak).

„A terméket/szolgáltatást mindenki saját felelősségére veszi igénybe!"

Ki máséra, gondolná a felhasználó. A helyzet azonban az, hogy egyes tevékenységek veszélyes üzemnek minősülnek (például kalandpark), ugyanis fokozott kockázattal járnak.

Ilyen esetben a tevékenység üzemeltetőjének a bekövetkezett károkért helyt kell állnia, kivéve, ha a problémát tevékenységi körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő. Ez természetesen nem mentesíti az igénybe vevőt a rendeltetésszerű, kiírásoknak megfelelő használat alól.

„A törvény értelmében este tíz óra után hangoskodni bűncselekmény!"

Klasszikus példája a tények elferdítésének. A hatályos jog valóban ismeri a csendháborítás intézményét, azonban szabálysértési (tehát a büntetőjogi mércénél enyhébb) alakzatként, és nem köti azt időintervallumhoz.

Egyes önkormányzatok rendeletben megállapíthatnak időkorlátot, azonban semmi esetre nem nyilváníthatják bűncselekménnyé a rendeletbe ütköző magatartást.

„A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!"

Talán a legérdekesebb kitétel mind közül. Már önmagában az is kérdés, mire vonatkozik pontosan a „reklamáció". Nem jelezhetjük, ha észrevettük, hogy rosszul adott vissza a pénztáros? Vagy nem kérhetünk hibás teljesítés esetén jogorvoslatot?

Forrás: AFP/CHRIS HONDROS

Mindkettő meglehetősen abszurd lenne, hiszen egy téves elszámolás ténye a pénztár ellenőrzésével kideríthető, nem beszélve a szinte mindenhol őrködő kamerákról.

A hibás teljesítésből eredő igények érvényesítésétől sem lehet elzárni a vásárlót, hiszen jogszabályon alapuló lehetőségről beszélünk. Ha pedig sikerülne a reklamációt megfejteni, mit takar az, hogy a bolt „nem fogadja el"?

Nem ért egyet vele, esetleg meg sem hallgatja? Egyiknek sincs jelentősége, hiszen a jogok gyakorlásától a fogyasztót nem zárják el – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.