Energia és jog: a biztonságos, elérhető energiaszolgáltatás alapvető társadalmi elvárás

2019.12.13. 10:56

Az alacsonyan tartott lakossági energiaárak (rezsicsökkentés), a tervezett energiamix (PaksII, megújulók), de még magának a versenynek a fenntartása is úgymond „közjogias eltérítettség" eredménye az energiaszektorban. Ez sokszor nemcsak kifejezett közérdek, de olyan jogi-közgazdaságtani szükségszerűség, sőt természetes tény is, amit sokan hajlamosak elfelejteni, erodálni, eloldani a piacra, a liberalizmusra és hasonlókra hivatkozással. Egy, a tárgyban született fontos kúriai döntés kapcsán az év energiajogászával, dr. Tóth Mátéval, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéddel beszélgettünk az ítélet hatásairól, jelentőségéről és az energiaszektor közjogi eltérítettségéről. A kétrészes interjú első részét olvashatja.

Ön lett az Év Jogásza energiajog kategóriában a Wolters Kluwers jogászdíj 2019-en. Milyen létjogosultsága van az energiajog kategóriának? Miben más, mint az egyéb jogterületek?

Az energiaszektort néhány más szabályozott iparághoz hasonlóan erős közjogi eltérítettség jellemzi. Ezeknél a szabályozott iparágaknál valamilyen közérdek, nemzetgazdasági vagy stratégiai érdekek okán szigorúbb szabályok, kötelező elemek, nagyobb hatósági felügyelet, ellátási vagy épp szerződéskötési kötelezettség jellemző, mint máshol.

Ahogy kétszáz éve a kenyér, száz éve a közoktatás és a társadalombiztosítás, úgy mára a biztonságos, elérhető, olcsó, stabil energiaszolgáltatás is alapvető társadalmi elvárássá, sőt alapszükségletté vált. Ennek biztosítása érdekében maradt jelen az állam az energiaszektorban, de valójában ezt még a közgazdaságtani törvényszerűségek is szükségessé teszik.

Gondoljunk csak az átviteli- és elosztóhálózatokra: nagy bekerülési költségű, sokszor az infrastruktúra oldalán már eleve természetesen monopol, vagy oligopol piacokról beszélünk, ahol paradox módon még éppen a szabadpiac, a szabad hálózati hozzáférés vagy a verseny biztosítása is állami beavatkozást tesz szükségessé. Ilyen például a kötelező aukciók előírása a jelentős piaci erővel rendelkező szereplőknek. Ennek eszköze a közjogias jelleg.

Mit jelent ez a közjogias jelleg?

Az egyetemen úgy szoktam ezt érzékeltetni a közgazdász hallgatóknak, hogy az állam postairónnal ír. Biztos mindenki emlékszik az iskolából a kétszínű ceruzára, aminek az egyik vége piros, a másik kék. Máig az állam a jog, a szuverenitás, a kényszer és kikényszeríthetőség letéteményese, még akkor is, ha ez sokszor láthatatlan, és a jogviszonyok alakítását az állam rábízza a piacra: ilyenkor a ceruza kék, megengedő, diszpozitív végével ír.

A jog azonban még ekkor sem valami sosemvolt „társadalmi szerződés" eredménye, pláne nem szívódik fel, hanem természetes hatalmi viszonyok eredményeképpen létezik, a háttérben munkál és változatlanul a kikényszeríthetőség által az, ami; az állam pedig ott és addig állam, ahol és ameddig rendelkezik a kényszer és kikényszeríthetőség monopóliumával. A nemzetközi jog vagy az EU joga is azáltal létezik, hogy az állam saját maga korlátozza a szuverenitását vagy veti alá magát nemzetközi fórumoknak vagy intézményeknek, vagyis végső soron ezek is az állam erőszak-monopóliumából és hatalmi viszonyaiból nyerik a létjogosultságukat.

Bármerre nézünk, nincs olyan terület, jelenség vagy viszony, ami ne lenne kapcsolatban a joggal és az állammal, ez még az úgynevezett jogon kívüli helyzetre is igaz, aminek a határait és a megengedett cselekvési formákat (jogos önhatalom) is a jog és állam fogja meghatározni. Eltérés csak abban van, hogy mi a jog, a szabályozás természete: megengedő („önszabályozó", szerződéses), ahol a jog csak diszpozitív és a magánjogi viszonyok dominálnak, vagy pedig szabályozó, ahol az állam általi szoros felügyelet és közvetlen igazgatás a jellemző, az eltérést nem engedő, kógens normák hatálya alá vont jogviszonyok lényegesen gyakoribbak.

dr. Tóth Máté, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda

Az energiaszektorban jellemzők az utóbbiak, ilyenkor a jogalkotó és a szabályozó megfordítja a ceruzát és a piros felével ír. Az, hogy valami kék vagy piros, vagyis a közjog-magánjog határa, az állami beavatkozás (eltérítettség) és a piacra hagyott viszonyok választóvonala kényes és időnként változó kérdés: a valamilyen megfontolásból kiemelt intézmények (pl. megújulók, árszabályozás) kontúrjai és tartalma maguk is folyamatos változásban vannak.

Az energiaszektorban is ilyen ez a határ, itt semmi sem megkövült, minden mozgásban van, ez pedig ütközéseket eredményez: a szabályozott iparágakban a legjellemzőbb a hazai és nemzetközi jog, az EU és a nemzeti jog, illetve a nemzetközi jog és az EU jog ütközése, nagy nemzetközi pereket, befektetővédelmi vitákat, kötelezettségszegési eljárásokat eredményezve. Valahogy úgy, ahogy a tektonikus lemezek ütközése szigeteket emel ki van tüntet el.

A konfliktus sokszor a nemzeti jogon belül is jelen van. Mi a jelentősége ebben az említett új kúriai ítéletnek? Miről szólt az ügy?

Ez az ügy a magyar rendszerirányító (MAVIR) által kezelt pénzeszközök közjogias jellegének sikeres kimondatása a Kúriával és ezzel győzelem egy két fokon vesztes perben. Mindez az egész iparág működésére, az energiajog természetére is meghatározó változást eredményez, és tisztázza a határát a közjogi, állami, szabályozott, és a magánjogi, piaci, szerződéses-liberális szegmensek között. A villamos energia átviteli rendszerirányító felel a magyar villamosenergia-rendszer működéséért.

Ennek keretében nem csak üzemelteti, karbantartja és fejleszti a hálózatot, ügyel a rendszerbiztonságra vagy kiegyenlíti a kereslet-kínálat hullámzásait, de olyan ezekhez képest apróságnak tűnő feladatokat is csinál, mint bizonyos speciális támogatási célokra szolgáló pénzeszközöket összegyűjt és az adott célra fordítja, ezeket lényegében mindannyian megfizetjük az áramdíj egy bizonyos – csekély – százalékában.

Ilyen speciális támogatási cél volt korábban a szénipar szerkezetátalakítása, de ilyen ma is az úgynevezett kapcsolt (hő+villany) termelésszerkezet-átalakítás támogatása vagy a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggő kedvezményes árú villamosenergia-ellátás tarifájának a finanszírozása.

(Az interjú második részét hamarosan közöljük - a szerk.)