Változás az alapítványokra irányadó illetékjogi szabályokban

Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén

Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

A törvény módosítja az alapítvány fogalmát is. A korábbi definíció szerint alapítványnak minősült a magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezet – fejtették ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.

Az új, hatályos szabályozás szerint alapítvány a Civil törvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt.

Alapítványnak minősül továbbá az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány is, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a Civil törvény feltételeinek eleget tesz.

A Civil törvény szerint egy szervezet akkor minősíthető közhasznúvá, ha civil szervezetként vagy nonprofit gazdasági társaságként vették nyilvántartásba Magyarországon, a létesítő okiratában szerepel a közhasznú tevékenység és azt ténylegesen is végzi, megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, társadalmi támogatottsága van és szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetők.

2020. január 1-től tehát valamennyi EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány is illetékmentességet élvez a magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán.

Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Külföldi alapítvány esetében az illetékmentesség további feltétele, hogy az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

Amennyiben az alapítvány az illetéktörvényben meghatározott feltételt nem teljesíti, akkor az illetékfizetési kötelezettségét utólagosan, késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetnie – mutattak rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakemberei.