Cég is elállhat az internetes vásárlás után?

2020.01.26. 12:21

Míg a korábbi szabályozás szerint egy cég is lehetett fogyasztó, ha olyan szerződést kötött, ami egyébként nem tartozott a tevékenységi körébe, manapság erre már nincs lehetőség. Korábban a törvény a fogyasztót gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyként határozta meg, ma azonban csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül annak – hívta fel az Origó figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Minden kimutatás szerint hatalmas mértékben növekszik az internetes vásárlások száma – fejtette ki dr. Gombolai Éva.

Rengeteg érv szól mellette, kényelmesebb, olcsóbb és ráadásul 14 napon belül akkor is elállhatunk a szerződéstől, amennyiben a termék kifogástalan, csak éppen meggondoltuk magunkat, elhamarkodottan vásároltunk, vagy a külleme nem nyerte el a tetszésünket.

Utóbbi lehetőség akkor is kifejezetten szempont lehet, ha vannak alóla kivételek.

A törvényes kivételek

Így nem állhatunk el a szerződéstől akkor, ha kifejezetten számunkra gyártották le a terméket, vagy romlandó, minőségét rövid ideig megőrző termékről van szó, esetleg olyan zárt csomagolású termékről, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza.

A kivételeket a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet sorolja fel, ezeket könnyedén ellenőrizhetjük, ha elállási szándékunk van internetes vagy más, üzlethelyiségen kívül kötött (például telefonos) szerződés esetén.

Kevésbé szembetűnő, ám annál fontosabb kivétel az elállási jog alól az, ha a vásárló nem minősül fogyasztónak, azaz vállalkozások, cégek esetén.

Míg a korábbi szabályozás szerint egy cég is lehetett fogyasztó, ha olyan szerződést kötött, ami egyébként nem tartozott a tevékenységi körébe, ám ez ma már nincs így.

Korábban a törvény a fogyasztót gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyként határozta meg, ma azonban csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül annak.

Alaphelyzetben csak a természetes személyekre vonatkozik

Vagyis vállalkozás, cég nem lehet fogyasztó, természetes személy is csak akkor, ha nem a szakmájával, üzleti tevékenységével összefüggésben rendel.

Forrás: Thinkstock

Ennek pedig az a következménye, hogy minden olyan esetben, amikor a fogyasztókat védő szabályról van szó, csak a fogyasztó fogalmának eleget tévő természetes személyekre fog vonatkozni. Ilyen az internetes, telefonos vásárlások esetén a fogyasztókat megillető elállási jog is.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a felek ne állapodhatnának meg ettől eltérően, vagy az üzlet, értékesítést végző vállalkozás saját döntése alapján ne fogadná el nem természetes személyek elállását is, arra azonban nem köteles – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.