Szerződési szabadság – ami nem mindig teljes körű

A hatályos magyar jog szerint mindenki szabadon dönthet arról, hogy köt-e egyáltalán szerződést, s amennyiben igen, azt kivel, milyen formában és tartalommal teszi ezt meg. Ez a szerződési szabadság azonban bizonyos esetekben jogszerű korlátozásokat szenved, melyeknek legtipikusabb eseteit veszi sorra a D.A.S. Jogszerviz szakértője.

1. Kötelezhető vagyok a szerződéskötésre?

Evidensnek tűnhet, hogy amennyiben nem akarunk szerződést kötni, úgy ezt nem is lehet részünkről kikényszeríteni – mutatott rá dr. Heinrich Renáta. A legtöbb élethelyzetben ez valóban így is van, például senki sem követelheti tőlünk, hogy akaratunk ellenére adjuk el neki járművünket vagy vállaljuk el ingatlanának tatarozását.

Más esetekben viszont a szerződéskötés nem mellőzhető: ennek tipikus esete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Tekintettel arra, hogy a gépjárművek üzembentartói a veszélyes üzemi felelősségre tekintettel kötelező kockázatközösséget képeznek, a törvény jogszerűen kötelezi őket felelősségbiztosítás megkötésére.

2. Csak azzal kötök szerződést, akivel én akarok!

Általában valóban így van, hiszen magunk dönthetünk arról, hogy melyik munkáltatónál vállalunk munkát vagy éppen kinek adjuk bérbe ingatlanunkat.

Ha azonban nincs személyautónk, sem vállalkozó szellemű segítőnk, aki fuvarozna bennünket, s olyan településre utazunk, mely csak vonattal közelíthető meg, a vonatjegy megvásárlásával bizony szerződés jön létre köztünk és a vasúti szolgáltató közt – utóbbi szolgáltatók választéka bőségesnek éppen nem mondható, tehát viszonylag patthelyzetben vagyunk, hacsak nem választunk egészen más szolgáltatást (például közúti személyszállítást).

3. A szerződéstípust illetően legalább én döntök?

Természetesen, amennyiben az adott szerződési forma alkalmas az elérni kívánt joghatás kiváltására. Ha például ingatlanunkat el akarjuk adni, arra adásvételi szerződés lesz alkalmas, méghozzá ügyvéd által ellenjegyzett formában.

Forrás: Matthias Zomer / Pexels

Hasonlóképpen, ha gazdasági társaságot kívánunk alapítani, csak a törvényben meghatározott társasági jogi formában lehetséges (például betéti- vagy korlátolt felelősségű társaságként).

4. A tartalmat biztosan úgy alakítom, ahogyan nekem megfelel!

Bizonyos korlátok között igen. A jogszabály ugyanakkor egyes szerződések tekintetében meghatároz kötelező elemeket, melyek nem hiányozhatnak a megállapodásból (például nem hagyhatjuk ki a járműre irányuló adásvételi szerződésből a konkrétan megjelölt vételárat, nem helyettesíthetjük a „megállapodás szerint" kitétellel).

Nem teszi lehetővé továbbá a hatályos szabályozás, hogy jogellenes célra irányuló szerződést kössenek a felek, illetve azt sem, hogy a vállalkozások a fogyasztók jogait csorbító feltételekkel szerződjenek – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.