Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tekintettel arra, hogy a rendkívüli intézkedések oka a koronavírus járvány, és a jelenlegi ismeretek szerint a gyermekek megbetegedése 9 év alatt ugyan nem várható, de a vírust hordozzák és át tudják adni, mindenképpen kerülni szükséges, hogy az otthon maradt gyermekekre az a nagyszülői korosztály vigyázzon, akire nézve a járvány a legnagyobb kockázatot jelenti.
A helyzetet táppénz révén sem lehet megoldani, mert a gyermek miatti otthonmaradás ilyen esetben táppénzre nem jogosít.
Kérdés, hogy amennyiben a szülő munkaidő beosztása szerint köteles a munkahelyén megjelenni, megtagadhatja-e a munkavégzést a fenti, speciális helyzetre tekintettel. Másik oldalról megközelítve, kirúghatják-e azt a szülőt, aki arra hivatkozva nem megy be dolgozni, hogy a gyermekével kell otthon maradnia?
Tekintettel arra, hogy a vonatkozó Kormányrendelet szerint a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében pedig a területileg illetékes szakképzési centrum munkanapon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét, olyan semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy a szülő ne tudna a munkahelyén megjelenni.
Hangsúlyozni kell, hogy a bevezetett rendkívüli munkarend első napjait éljük, a legtöbb iskolában hétfői napon tartották meg az értekezleteket, így a fentiek gyakorlati megvalósulása még csak körvonalazódik.
A Munka Törvénykönyve ismeri a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok esetét, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ez az első, rendezetlen napra még hivatkozási alapként szolgálhat, amennyiben a munkavállaló lehetőségeihez mérten szóban telefonon, vagy írásban jelezte a munkáltatója felé.
Hosszú távon azonban a felek fokozott együttműködésére van szükség az elkövetkezendő hetekre, ami jelenthet szabadságot, fizetés nélküli szabadságot, otthoni munkavégzést is, de – a jelenlegi járványügyi szabályok mellett – amennyiben a munkáltató elvárja a személyes megjelenést, úgy a gyermek felügyeletét szükséges kérni az iskolától.
Az a szülő, aki erre hivatkozással nem jelenik meg, sajnos számolhat azzal, hogy munkaviszonyát erre alapítva megszüntethetik.
A másik oldalról azonban a munkáltatóknak is át kell gondolniuk, van-e olyan munkaszervezési megoldás, ami bevethető, hiszen rendkívüli körülmények során még a munkahelyen való megjelenésre kötelezés esetén is vizsgálható, nem minden racionális ok nélkül írja-e elő azt a munkáltató, azaz nem minősül-e joggal való visszaélésnek.
Olyan munkáltató esetén, ahol egyszerű intézkedésekkel bevezethető átmenetileg az otthoni munkavégzés, ez jelen körülmények között munkaegészségügyi okokból is elvárható.
A munkabér attól függően jár, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen megállapodás jön létre. Otthoni munkavégzés esetén jár munkabér, fizetés nélküli szabadság esetén nem. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató úgy döntsön, otthoni munkavégzés hiányában is fizet munkabért.
Egyre több munkahely zár be, a helyzet napról-napra változhat. Ilyen időkben nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fokozott együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elve és a joggal való visszaélés tilalma olyan általános, mindenkor érvényes munkajogi szabályok, amik ilyen rendkívüli helyzetben is világító fáklyaként szolgálnak – mondták el végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
